A szenzorok képesek monitorozni viselőjük testhőmérsékletét, véroxigénszintjét, vérnyomását és pulzusszámát, amelyeknek a normálistól való eltérése ugyanis akár a koronavírus jelenlétére is utalhat az emberi szervezetben.

Loh Xian Jun professzor, a fejlesztőcsapat egyik tagja és a Tudományos, Technológiai és Kutatási Ügynökség Anyagkutató és Mérnöki Intézetének igazgatója elmondta, a fejlesztést elsősorban az inspirálta, amikor látták, mi történik a kórházi Covid-osztályokon. A frontvonalban dolgozóknak ugyanis nagyjából fél óránként be kellett menniük a betegekhez, hogy ellenőrizzék a létfontosságú mutatókat. Ezek a többi között magukban foglalják a testhőmérsékletet és a véroxigénszintet is.

Mivel ekkoriban a koronavírus az egészségügyi intézmények más részein is megjelent, így a cél elsősorban a dolgozók munkájának megkönnyítése volt – tette hozzá a szakember. Ráadásul a nővéreknek az említett vizsgálatoknál nagy mennyiségű és méretű felszereléssel kellett szobáról szobára járniuk, ami nemcsak kényelmetlennek bizonyult, de a vírus esetleges terjedésének kockázatát is növeli.

Az intelligens maszkok révén azonban a kórházi személyzet távolról is ellenőrizhetné a betegek életfunkcióit, csökkentve ezzel a fertőzés kockázatát. A szenzorok elkészítésében egyébként a Nanyang Műszaki Egyetem Anyagtudományi és Mérnöki Iskolájában dolgozó Chen Xiaodong professzor és egy komplett kutatócsapat is részt vett.

Mivel a hüvelykujj nagyságú érzékelők maszk belsejében történő elhelyezése önmagában véve nem lenne komfortos, így a csapat egy mesterséges bőrszerű aljzatba ágyazta be azokat. Chen professzor elmondása szerint jelenleg a rendszer továbbfejlesztett változatát tesztelik, melynél mindhárom érzékelőt egyetlen chipbe integrálnák. A rendszer részét képező Bluetooth-készüléknek köszönhetően pedig a mért adatok valós időben kerülnek továbbításra a kapcsolódó okostelefonra.

A polimer aljzat nemcsak kényelmessé teszi a maszk viselését, hanem a chip érzékenységét is növeli, ami így pontosabb mutatókat képes mérni. A rugalmas és tartós anyag ráadásul vízálló is, megvédi a chipet, lehetővé téve annak többszöri felhasználását – tette hozzá Loh Xian Jun.

Az eszköz gyakorlatilag bármilyen „hagyományos” arcmaszkba belevarrható, és elméletileg azzal együtt kimosható és újrafelhasználható. A tervek szerint még szeptemberben megkezdik a rendszer klinikai tesztelésését.

A fejlesztők úgy számolnak, hogy laboratóriumi körülmények között 50 dollárba kerül a komplett chiprendszer előállítása, tömeges termelés esetén azonban ez várhatóan még a 20 dollárt sem érné el.

Első lépésként „élesben” mindenképpen a frontvonalban dolgozó kórházi alkalmazottak és az érintett betegek kapnának ilyen eszközt, valamint a külföldi munkavállalók szálláshelyein is nagyon hasznos lenne ez a fejlesztés. Szélesebb körben a lakosság számára csak később kezdődne meg a forgalmazás.

Hosszabb távon pedig az egészségügyi trendek előrejelzéséhez szükséges adatok gyűjtéséhez is felhasználhatnák a fejlesztést. A szakemberek továbbá azon is dolgoznak, hogy újabb szenzor hozzáadásával a nyálcseppekben található különféle részecskék detektálása és elemzése is lehetővé váljon.