Precíziós gazdálkodással a zöldebb jövőért
Precíziós gazdálkodással a zöldebb jövőért
2021. szeptember 14.
A digitalizáció és az IoT az agráriparban is egyre nagyobb teret hódít. Táblagépekről irányítható önvezető gépek, műholdas helymeghatározás, dróntechnológia – elárasztották a mezőgazdaságot az IoT-alapú megoldások. Umenhoffer Péter, az Axiál marketingvezetője elmondta, a koronavírus-járvány nemhogy lassította a fejlődést, hanem ellenkezőleg, egyre több gazdálkodó vált szemléletet, és veszi igénybe a különféle modern megoldásokat.
A teljes adást itt hallgathatja meg:
Az okosfejlesztések segítségével egyre több élelmiszert lehet „zöldebben” – azaz minél kevesebb károsanyag, vegyszer és műtrágya kibocsátásával – előállítani. Ráadásul a környezetterhelés csökkentése mellett ezekkel a módszerekkel költséghatékonyabb működés valósítható meg.
A precíziós gazdálkodás része lehet a szoftveresen irányítható, önmagukat kormányzó, majdnem teljesen automatizált traktorok, amelyek rendszere képes beazonosítani a földeken a legjobban termő pontokat vagy a permetezésre szoruló kisebb területeket. Márpedig a többszöri, teljes körű permetezés elkerülésével egészségesebb élelmiszerek állíthatók elő.
Az IoT Zóna műsorban szó volt arról is, hogy 250 millió forintos állami támogatásból kaphatnak az agrárvállalkozások újabb segítséget a digitalizáció elősegítésére, a precíziós gazdálkodás megteremtésére.
Centiméterre pontos „GPS”
Az Axiál megoldását, a mAXI-NET 2.0-át az Európai Űrügynökség is támogatja. A megoldás lényege, hogy a gépek az úgynevezett referenciaállomásokhoz viszonyítva képesek meghatározni a saját helyzetüket, így gyakorlatilag egy-két centiméteres pontosággal lehet közlekedni velük – szó szerint elkerülve ezzel a felesleges köröket.
Eddig Magyarországon csak a GPS és a Glonass – az amerikai és az orosz műholdak – voltak elérhetők. A mostani fejlesztésnek köszönhetően azonban európai Galileo és a kínai BeiDou műholdas rendszer is becsatlakozott a térinformatikán alapuló megoldásba. A nagyobb számú műholdnak köszönhetően pedig lényegesen pontosabban és nagyobb biztonsággal lehet közlekedni a szántóföldeken. Hosszabb távon mindennek az autóiparban is nagy hasznát lehet venni.
Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a gépek nem veszik át teljesen az emberek munkáját, hiszen a járművekben ugyanúgy ott kell ülni és akár egy táblagépről felügyelni a folyamatot. A különbség a precizitásban, a lényegesen kevesebb károsanyag- és műtrágya-kibocsátásban, valamint a kevesebb vegyszer és növényvédőszer használatában rejlik. Nem beszélve a ráfordított időről és üzemanyagról.
A drónok is jószolgálatot tehetnek
Az úgynevezett hozamtérképpel a tápanyag-gazdálkodás könnyíthető meg. Ehhez a többi között a talajmintavételi és a vízügyi adatokat veszik alapul, az eredményből pedig beazonosítható, hogy az adott földterület egyes részei milyen termőképességgel bírnak, milyen makroelem-kultúrákkal rendelkeznek. Így pontosan meghatározható a szükséges tápanyag mennyisége. Voltaképpen ez a precíziós gazdálkodás lényege.
A mérések egyik elemét képezik az úgynevezett korrekciós jelek is, melyekre a traktorok mellett a drónoknak – vagy akár az önvezető autóknak – is szüksége van.
A drónok jól használhatók az egyes területek feltérképezésére, de például a növényvédő szerek kijuttatásához is egyre többen veszik igénybe ezeket. A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a hatékonyság és a hatótávolság tekintetében további finomhangolásra van még szükség.
Habár ezek a repülő szerkezet a nagyüzemi tevékenységet teljes mértékben nem fogják tudni kiváltani, kiegészítő megoldásként jól használhatók – részletezte a szakértő.
A sok újdonság várhatóan jelentős hatással lesz az agrárképzésre is, hiszen ezen módszerek használata más típusú szaktudást igényel. Ugyanakkor az alapvető gépészeti tudás továbbra is elengedhetetlen. Tehát attól még, hogy elektromos traktorokat használnak a szántóföldeken, ugyanúgy ismerni kell a gépek felépítését, mint a hagyományos mezőgazdasági járművek esetében.
Umenhoffer Péter úgy látja, mindezzel a szakképző intézmények is egyre inkább tisztában vannak. A gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen például már elérhetők ilyen típusú képzések. A cél, hogy a jövő agrárszakemberei széles spektrummal rendelkezzenek, és a fiatalok is megszeressék, értékeljék a mezőgazdaságot és tisztában legyenek vele, hogy ebben a szakmában igenis van jövő.
Felokosítható traktorok
A gazdálkodókat az állam is támogatja a „zöldebb” mezőgazdaság megvalósításában. Az Agrárminisztérium által kiírt digitalizációs pályázatra például kisebb és nagyobb vállalkozók egyaránt jelentkezhetnek. Az új gépek beszerzése mellett ugyanakkor a régebbi gépek is „felokosíthatók”. Például egy robotkormánnyal, amelyet szinte bármelyik traktorba be lehet utólag építeni.