Így lesz hatékonyabb a precíziós gazdálkodás
Agrárdigitalizáció: így lesz hatékonyabb a precíziós gazdálkodás
2022. február 14.
Talán meglepő, de az okosmegoldások fejlesztésében és használatában a mezőgazdaság az egyik leginkább élenjáró ágazat. Rengeteg potenciál rejlik a földeket pásztázó drónokban vagy éppen az állatokat felügyelő szenzorokban, viszont az eszközök megfelelő kihasználásához képzett agrárdigitalizációs szakmérnökök is szükségesek. Ebben kíván előrelépést hozni a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán induló képzés.
A teljes adást itt hallgathatja meg:
A teljes képet tekintve intelligens fejlesztési lehetőség idehaza is bőven akad. Viszont hiába vesznek igénybe a mezőgazdasági vállalkozások különféle okosmegoldásokat, azok kihasználtsága sokszor minimális. „Az adott jogszabályi előírásoknak megfelelő adatközléseken felül a cégek nem használják ki a rendelkezésre álló funkcionalitásokat” – emelte ki a Széchenyi István Egyetem adjunktusa, dr. Teschner Gergely.
Pedig a mezőgazdaságban nagyon is sokrétű a digitalizáció. Legyen szó fejőházi rendszerről, takarmánykiosztó kocsiról, erőgépekről vagy traktorokról. Továbbá más társaságokhoz hasonlóan az agrárvállalkozásoknak is rögzíteniük kell bizonyos adatokat. Ehhez pedig nem árt tudni, mire is használhatják az így nyert információkat. Sok más mellett fontos a szigetszerű működés elkerülése is. Ha ugyanis egy gazdaság különféle gyártóktól különböző megoldásokat vásárol, azokat nem egymástól elkülönítve, hanem egységet alkotva kellene működtetni.
Az agrárdigitalizációs szakmérnöki továbbképzés előkészítése már megtörtént, az oktatás pedig várhatóan még idén elindul. „Elsősorban olyan mezőgazdasági szakembereket várunk, akik már rendelkeznek elméleti és valamilyen gyakorlati tudással is” – emelte ki dr. Teschner Gergely. Hozzátéve, hogy a gépkezelőktől kezdve a felsővezetőkig gyakorlatilag mindenkinek érdemes csatlakoznia. Egy cég szemszögéből ugyanis már minden szinten szükséges ennek az újfajta tudásnak az elsajátítása, így mindenki átláthatja az adatgyűjtések fontosságát.
Fontos kiemelni, hogy nem mérnökinformatikusokat szeretnének képezni, hanem modern, a mai kor kihívásainak megfelelő mezőgazdasági szakembereket. Ahogyan dr. Teschner Gergely fogalmazott, nem kell elmélyült programozási ismereteket elsajátítani, ugyanakkor fontos, hogy a hallgatók tisztában legyenek vele, hogyan és mennyi idő alatt zajlik egy-egy fejlesztés. Így átláthatják, hogy miként valósítható meg saját tervük, milyen fejlesztőcégekkel érdemes együttműködniük a jövőben.
Például a szenzorok és adatgyűjtő rendszerek tantárgy kifejezetten a szántóföldi IoT-eszközök bemutatására és működtetésére koncentrál majd. „Karunkon már több mint 100 IoT-szenzort működtetünk. Csaknem két éve pedig saját magunk fejlesztünk hozzá adatgyűjtő és döntéstámogató dashboardot, azaz háttérinformatikai szolgáltatást” – mondta az adjunktus. Hozzátéve, hogy a tesztelést és a más, hasonló megoldásokkal történő összehasonlítást is maguk végzik.
A tanulásban a kor sem lehet akadály. „A tapasztalatok szerint a már folyamatban lévő, több éve induló szakmérnöki – például növényvédelmi – képzéseinken, illetve a precíziós, drónirányító és adatelemző oktatásokon is részt vesznek idősebb hallgatók. Ők is értik a szoftvereknek a működését és képesek is használni ezeket a képzések végén” – fejtette ki az egyetemi oktató.
Az okosmegoldások tekintetében idehaza a legelterjedtebbek a meteorológiával összefüggő érzékelők, amelyek használatával a többi között optimalizálható a vetési idő. „A meteorológiai adatokat, illetve a talajhőmérsékletre, nedvességtartalomra vonatkozó információkat felhasználva a gazdák jobb döntéseket hozhatnak. Ezek a szenzorok a legtöbb esetben alkalmasak a különböző növényvédelmi beavatkozások pontosítására, aminek köszönhetően célzottabban, akár kisebb dózisban is lehet például egy adott növényvédő szert felhasználni” – fejtette ki dr. Teschner Gergely.