Vállalati körkép: rá kellene kapcsolni a digitális átállásra

Kapcsolódó cikkek

Vállalati körkép: rá kellene kapcsolni a digitális átállásra

Vállalati körkép: rá kellene kapcsolni a digitális átállásra

IoT Podcast

3 perc

Magyarország a feltörekvő innovátor kategóriába tartozik, közvetlenül Görögország után, de Szlovákia és Litvánia előtt szerepel az európai uniós rangsorban. Az élen Svájc, Finnország és Belgium található. A listán hátul elfoglalt pozíciónkat tükrözi, hogy a hazai cégek mintegy harmada foglalkozik csak ténylegesen az innovációval – ez derül ki a K&H kutatásából.

A teljes adást itt hallgathatja meg:

Németh Balázs, a bank innovációs vezetője elmondta, a témában eddig két felmérést készítettek: az elsőt 2021 tavaszán, a másodikat pedig tavaly ősszel. Elsősorban a nettó 300 millió forint feletti árbevétellel rendelkező társaságokra fókuszáltak, így kisebb-, illetve közepes- és nagyméretű hazai vállalkozások egyaránt érintettek voltak. A kutatás egy-egy hullámában 350 céget kérdeztek meg, a kapcsolódó kérdéseket pedig négy nagy kategória köré csoportosították.

Ezek közül az első, hogy milyen innováció valósult meg a vállalkozásoknál, vezettek-e be új termékeket az utóbbi két évben. A második rész inkább a közeljövőre fókuszál, azaz, hogy terveznek-e változást a következő egy évben. A harmadik dimenzió leginkább a stratégiára vonatkozik, tehát, hogy miként építik be az innovációt a vállalati gondolkodásba, hogyan is mérik fel a különböző trendeket.

A negyedik rész pedig kifejezetten a digitalizációra épül, hiszen az látható, hogy az innovációs aktivitás akár 80-90%-a is a digitális transzformációhoz kötődik.

A hazai eredmények szerint a kutatásban résztvevőknek csak 25-30%-a tartja fontosnak a digitális innovációt. A válaszadók fele saját tevékenységére vonatkozóan egyelőre nem gondolja relevánsnak a témát.

Befektetés a közeljövőbe

Németh Balázs szerint kiemelten fontos, hogy az innováció tekintetében egyfajta időintervallumban kell gondolkodni. Tehát az aktuálisan végrehajtott fejlesztések jó esetben csak néhány év múlva fognak jelentős árbevételt generálni vagy sikert hozni a piacon. „Aki ma nem eléggé éber, az azt kockáztatja, hogy 2-3 év múlva fog versenyhátrányba kerülni. Márpedig akkor már nagyon nehéz lesz reagálni a változásokra” – hívta fel a figyelmet.

Az eredmények tehát egyértelműen alátámasztják a „feltörekvő innovátor” kategóriába tartozást. „Nagyon sokat kell még ahhoz tennünk, hogy legalább az erős középmezőnybe felküzdjük magunkat. Az innovációs index a 100-ból 30 körüli értéket vesz fel a kutatás első két hulláma alapján. Nincsen nagyon nagy változás, konzisztens eredmények születtek a két felmérést tekintve. Ezek alapján elmondható, hogy a hazai vállalkozások körülbelül harmada kezeli igazán a helyén innovációt – akár a múltbeli, akár a jövőbeli tevékenységet, akár a stratégiai gondolkodást illetően” – fejtette ki az innovációs vezető.

„Ezeknél a társaságoknál egyértelműen napirenden van a téma, és ők ügyesen megtalálják azokat a termékeket, szolgáltatásokat, szegmenseket, ahol érdemes újítani. Akik bevezettek innovatív termékeket az elmúlt egy-két évben, azoknál átlagosan az árbevétel 20%-a már az új projektekből származik. Sok helyen elsősorban az automatizációra és a hatékonyságnövelésre, valamint a humán munka eredményességének javítására vagy kiváltására használják a fejlesztéseket” – tette hozzá.

Változó az innovációs aktivitás

Az egymilliárd forint alatti árbevételű cégeknél jellemzően még alacsonyabb az innovációs hajlandóság, mint a nagyobb vállalatoknál, amelyeknél viszont nagyobb a szórás. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan társaságok, amelyek akár a teljes árbevételük 5-10%-át fordítják fejlesztésekre, míg máshol kisebb a hajlandóság erre vonatkozóan.

Az agrárszektorban az alacsonyabb innovációs hajlandóság már csak azért is meglepő, mert ma már számtalan nemzetközi és hazai példa van a sikeres fejlesztésekre. Az eredményes projektekből is jól látszik, hogy számottevő költségcsökkentést, hatékonyságnövelést vagy minőségi javulást lehet elérni a fejlett technológiák, a dolgok internete (IoT) eszközök, a mesterséges intelligencia vagy például az adatokra épülő megoldások alkalmazásával.

A mezőgazdasági cégek közül vannak, amelyek nem igazán ismerik az előremutató technológiai, precíziós fejlesztéseket, vagy tartanak a használatuktól. A szakember szerint a fejlődésben nagy segítséget jelentene, ha a vállalkozások olyan külső cégekkel, partnerekkel dolgoznának együtt, amelyek már rendelkeznek kialakult, megvalósítható megoldásokkal, és segítenének is azok implementálásban.

Bátrabban fejlesztenek a kereskedelemben és a szolgáltatási szektorban

Az elmúlt időszakban látható jelentős változás részben a pandémiához köthető. A koronavírus-világjárvány miatt ugyanis sokaknál a talpon maradás eszköze volt az online szolgáltatások bevezetése. A K&H szakértője úgy véli, mindennek lesz hosszú távú következménye is. „Aki egyszer felül egy ilyen vonatra, az már valószínűleg nem akar leszállni arról” – hangsúlyozta. Ugyanakkor a különböző ellátási rendszerekben keletkezett anomáliák és hiányok miatt sokan bizonytalanok a jövőt illetően, ami az innováció kezelésére is kihathat.

Szerinte a jövőbeli hazai fejlesztések ösztönzését több tényező is segíthetné elsősorban a kkv-szektorban. Például az államilag támogatott pályázati lehetőségek, illetve a kedvezményes forrásbevonások, amelyekre az elmúlt 2-3 évből több hazai kezdeményezés is említhető. Ugyanakkor a gondolkodáson is gyökeresen kellene változtatni, előtérbe helyezni az innovációt és a digitális világra való átállást. A fejlődésben egyebek közt szerepe lehet a különböző gazdasági szereplőknek és a szakmai kamaráknak is.