A jelenleg adatbányászként dolgozó és mellette mesterszakon tanuló szakember elmondta, már 3-4 évvel ezelőtt megfogalmazódott benne a gondolat, hogy az adatalapú fejlesztések az agrárgazdálkodók munkáját is megkönnyítenék. A mintát a banki-biztosítási szektor adta, ahol már egy-két évtizede alkalmaznak hasonló megoldásokat.

„Akkoriban egy agrárcégnél dolgoztam, mellette pedig gazdasági informatikát tanultam az egyetemen. A munkám során nagyon sok kérdésem volt az agronómusokhoz, amelyeket akkor tudtak volna megválaszolni, hogyha adatalapú vállalkozást üzemeltettek volna” – avatott be Szép Marcell. „Sokszor azt tapasztaltam, hogy azért nem tudnak bizonyos helyzetben dönteni, mert nincsenek tisztában azzal, hogy az adott területen pontosan mi is történik” – tette hozzá.

Elsősorban ez adta az ötletet egy költséghatékony adatgyűjtő rendszer kivitelezéséhez. A szakember első lépésként drónnal mérte fel az egyes területeket. Majd a repülő szerkezet által készített és a kapcsolódó program által összefűzött képek alapján bizonyos indikátorokat számított ki. Ilyen például a precíziós gazdálkodás egyik leggyakrabban használt mutatója, a NDVI, azaz a normalizált vegetációs index. Ez alapján növénylefedettségi tematikus térkép készíthető, amely részletesebb információt adhat a növények aktuális állapotáról.

„Amíg egy drón monitorozás céljából 20 perc alatt végig tud repülni egy 20 hektáros területet, addig egy ember számára az alapos felmérés elvégzése egy egész napos munkát is jelenthet” – érzékeltette az ügyvezető, hogy milyen sok idő megspórolható a modern technológiák alkalmazásával.

Naprakész információk a földekről

„Jelenleg három mérnökinformatikus, egy villamosmérnök és egy növényorvos kolléga dolgozik a csapatunkban. A szenzorok mellett saját hardvereszközt is fejlesztünk, hogy azzal is tudjunk skálázni a későbbiek folyamán” – mondta el Szép Marcell.

A dFarm célja egy olyan valós idejű adatplatform létrehozása, amely a döntéstámogatásban és a különféle előrejelzések összeállításában is segít. Például a növénylefedettségi térkép elkészítése mellett ezzel a módszerrel a differenciált vízindex is kiszámítható, ami megmutatja az adott terület talajnedvességét.

„Ha például az agronómus már reggel látja a szélerősségi méréseket, akkor az befolyásolhatja a döntését a permetezéssel kapcsolatban. Az úgynevezett hőösszegből és a csapadékmennyiségből pedig látható, hogy meg tudott-e indulni vetés után a növény csírázása. Ha a szenzorok ’alul-felül’ mérik a hőmérsékletet, illetve alul a talajnedvességet és felül a csapadékmennyiséget, és ehhez kapcsolódik még a műholdas monitorozás, akkor a gazdálkodó olyan döntéseket tud meghozni, amelyek nagy segítséget jelentenek számára a mindennapi munka és szervezés terén” – fejtette ki az agrárszakember.

A dFarm applikációjába belépve a felhasználó behatárolhatja saját területeit, földjeit. Ezt követően kisebb parcellákat is létrehozhat, amelyekhez külön termelési ciklusokat (crop cycle) kapcsolhat. Ezen felül a gazdáknak is lehetőségük úgynevezett akciók rögzítésére, ilyen lehet például a vetés és a betakarítás.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mivel kevés a fiatal magyar gazda, mennyire is nevezhetők felkészültnek az idősebb korosztályba tartozó felhasználók. Az ügyvezető úgy véli, hogy ők is egyre inkább tisztában vannak vele, hogy nekik is alkalmazkodniuk kell az új szolgáltatásokhoz, az innovatív rendszerekhez, és meg kell tanulniuk azok kezelését – például egy okostelefonos applikáció segítségével. Szerinte az adatbányászat fontosságát jól jelzi az is, hogy már egyetemen is indul ilyen típusú agrárképzés.

Sokan pilot jelleggel vágnak bele az újításokba

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy megbíznak egy fejlesztőcéget, amely meghatározott időre – akár egy évre – telepíti a saját szenzorait. Ha pedig beválik a kísérleti program, akkor utána nagyobb területen is alkalmazható a megoldás.

A dFarm jelenleg a szlovákiai és ausztriai terjeszkedésben gondolkodik. Ugyanakkor természetesen kiemelten fontos a hazai piac számukra, hiszen a magyar agrárvállalkozásoknak is egyre jobban látniuk kell, hogy a megfelelő versenyképességhez elengedhetetlen a digitalizáció.