100 milliárd forint a mezőgazdaság digitális átállásához

100 milliárd forint a mezőgazdaság digitális átállásához

100 milliárd forint a mezőgazdaság digitális átállásához

agrár

5 perc

26 ország 116 előadójának részvételével július 19-től a mai nappal bezárólag rendezték meg Budapesten a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciát (ECPA). Magyarország először kapta meg a rendezési jogot. A rendezvényen az Agrárminisztérium államtitkára elmondta, hogy 100 milliárd forint, azaz 280 millió euró keretösszeggel hirdetett meg a minisztérium pályázati lehetőséget a mezőgazdasági termelők számára, amely révén a precíziós fejlesztéseiket tudják támogatni.

Feldman Zsolt nyitóelőadásában elmondta, hogy egy gazdálkodó számára a legfontosabb célok: a jövedelmező és eredményes termelés, a piaci versenyben való sikeres részvétel, az összhang teremtése a gazdálkodás és természeti környezet között, és nem utolsó sorban kímélni, fenntartható módon hasznosítani a termeléshez nélkülözhetetlen erőforrásokat, különösen a termőföldet. E célok elérésére ad számunkra eszközöket a digitális és precíziós technológia. „Meggyőződésem, hogy tudatos használatuk áttörést tud jelenteni egyéni és ágazati szinten egyaránt, számos példa támasztja ezt alá” – tette hozzá.

Véleménye szerint nem véletlen, hogy a magyar kormányzat összehangolt munkát folytat a digitalizáció teljes agráriumban és élelmiszeriparban történő elterjesztése érdekében. 2019-ben külön digitális stratégiája is született az agráriumnak, szinte elsőként Európában és készül az élelmiszeriparé is. „Hiszünk ugyanis abban, hogy a magyar és az európai élelmiszergazdaságban rejlő tartalékok jobb kiaknázásában óriási szerepe van ennek a technológiának. A gyakorlatban történő sikeres alkalmazása a termelés hozzáadott értékének növelésében, a termelékenység fokozásában és a versenyképesség erősítésében ugyanúgy alapvető fontosságú, mint a környezetvédelmi és klímapolitikai célok megvalósításában” – fejtette ki az államtitkár.

Kevés másik olyan technológia van a mezőgazdaságban, amelynek alkalmazása ennyire igényelné a gazdálkodók felkészültségét és újszerű tudását. Éppen ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy mérettől és ágazattól függetlenül minél többük számára elérhetővé váljon ez a tudás. Mindent meg kell tenni annak érdekében is, hogy a gazdálkodók között ne alakuljon ki digitális technológiai szakadék.  

„Ehhez két fontos eszközt kell biztosítanunk. Az egyik, hogy a kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek oktatását szervesen be kell illesztenünk az agrárszakképzés és felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás rendszerébe. A másik, hogy elérhetővé kell tenni a technológiát és a kapcsolódó szolgáltatásokat minden gazdálkodó számára. Ehhez mi most Magyarországon 100 milliárd forint, azaz 280 millió euró keretösszeggel hirdettünk meg olyan pályázati lehetőséget a mezőgazdasági termelőink számára, amely révén precíziós fejlesztéseiket tudjuk támogatni.”                                 

Feldman Zsolt azzal zárta beszédét, hogy ma Magyarországon a precíziós gazdálkodást alkalmazók elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók vagy gazdaságvezetők. A technológia sikere tehát jelentős részben a generációváltás sikerétől is függ. Attól sem kell megfeledkezni, hogy a precíziós technológiák alkalmazásával válaszokat lehet adni a környezeti fenntarthatóság fokozása érdekében európai agráriumra irányuló társadalmi elvárásokra is.

„A mezőgazdaságot az emberiség története folyamán mindig érték kihívások, azonban kevés olyan időszak volt, amikor forradalmi, robbanásszerű változásokhoz kellett igazodni, alkalmazkodni. Napjainkban ez a helyzet, ami jelentőségét és hatását tekintve az ipari forradalomhoz hasonló hatású, amikor az állati erőt felváltották a gépek, ma pedig az informatika, digitalizáció térhódítása hoz robbanásszerű változásokat” – kezdte előadását Gyuricza Csaba, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora.

Kiemelte, hogy Magyarország Európa egyik leggyorsabban növekvő agrárgazdasága jelenleg, azonban ha továbbra is őrizni akarjuk ezt a dinamizmust, vagy inkább fokozni, akkor elkerülhetetlen, hogy alkalmazkodjunk az egyre komplexebbé, egyre fenyegetőbbé váló globális kihívásokhoz, így a népességnövekedéshez, a klímaváltozáshoz, a termőföld és a vízkészlet csökkenéséhez, valamint a genetikailag módosított növények és állatok térnyeréséhez.

A rektor úgy véli, a jelenlegi szerkezetében a hazai agrárium elérte teljesítőképessége csúcsát, további növekedés átfogó fejlesztést igényel. A 21. század első évtizedeiben Magyarországon az agrárgazdaság hat átfogó területén van szükség radikális előrelépésre ahhoz, hogy a versenyképesség, a termelésbiztonság, a fenntarthatóság, a vidéki életforma vonzóbbá tétele, valamint a lakosság helyben tartásának feltételi javuljanak.

  • Agrárkutatás és felsőoktatás
  • A megváltozó klímafeltételekhez alkalmazkodó technológiák alkalmazása, öntözésfejlesztés
  • Precíziós mezőgazdálkodás
  • Horizontális és Vertikális integráció erősítése
  • Földbirtok-politikai kérdések megoldása
  • Mezőgazdaság kedvezőtlen termőhelyeken

„A mezőgazdasági kibocsátás dinamikusan növekszik. Ugyanakkor a versenyképesség és fenntarthatóság erősítése kizárólag a hazai és a globális trendek egyidejű figyelembevételével valósulhat meg. A csúcstechnológiai irányokhoz alkalmazkodva az ágazat kibocsátása stabilan további 30-35%-kal növelhető. A fent felsorolt, a szakpolitika zászlóshajóiként bemutatott hat terület erősítése elengedhetetlen” – összegezte a szakértő.

Kiosztották a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjakat

A díjazottak Jakab István, a MAGOSZ elnöke, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője és Farkas László, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosa.

Jakab István személyesen támogatta a Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának elkészítését, részt vállalt a Digitális Jólét Program által koordinált stratégia megvalósításában, a digitalizáció szükségességének elfogadtatásában.

„Az eredményes gazdálkodás egyik kulcsa a digitalizáció, az adatalapú mezőgazdaság elterjedése, a tudomány eredményeinek széles körű alkalmazása. A mezőgazdasági termelőknek úgy kell helytállniuk a nemzetközi versenyben, hogy közben optimalizálni kell a környezeti terhelést, a környezet erőforrásainak felhasználását. Az agrártermelés minden évben hatalmas környezeti erőforrásokat használ fel az élelmiszer előállításához. Feladatunk ennek pontos megismerése, nyomonkövetése és a környezet védelmében az ésszerű módosítások tervezése. Prioritás továbbá az egészséges élelmiszer előállítása, a lakosság egészségügyi helyzetének javítása, fenntartása, hiszen csak egészséges alapanyagból lesz élvezhető és egészséges élelmiszer. Meggyőződésem, hogy a magyar szakemberek birtokában vannak a XXI. századi tudásnak, környezetkímélő módon képesek világszínvonalon különböző termékeket, szolgáltatásokat előállítani” – emelte ki a MAGOSZ elnöke.

Gál András Levente, mint a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője 2018 óta koordinálja Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) elkészítését és végrehajtását. A DAS-t az általa vezetett, számos kormányzati szervezet bevonásával létrehozott munkacsoport állította össze, a digitális agrárstratégiát a kormány 2019-ben fogadta el.

A forrásokat biztosító DAS Intézkedési Tervet a kormányzat 2020-ban hagyta jóvá, amelynek végrehajtását a Digitális Jólét Nonprofit Kft., a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. és több állami szervezet közösen végzik – a DJP koordinálásával. Iránymutatásai és a DAS tapasztalatai alapján 2021-ben valósult meg a Digitális Élelmiszeripari Stratégiai elkészítése is.

„Eddig a mezőgazdaság kétszereplős volt: ember, természet, paraszt, föld. A 21. században megjelent a harmadik szereplő, a gép a precíziós mezőgazdaságban. Ma már egyre dinamikusabban változik a jogszabályi környezet, amihez alkalmazkodni kell” – tette hozzá a szakértő.

Farkas László, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosa a vállalkozása 2003 januári megalakulása óta használja, alkalmazza a helyspecifikus gazdálkodás vívmányait. A cég jelenleg 434 hektár területen folytat saját termelést, további 204 hektár területet integrál. Farkas László a gépvásárlási döntéselkészítés folyamán egy 2003-ban Keszthelyen megrendezett tanácskozáson hallott először a precíziós gazdálkodásról. Rögtön felismerte, hogy ezt a technológiát kell alkalmaznia a szabálytalan alakú és heterogén talajú táblákon.

A társaság. szervezésében több szakmai találkozók kerül megrendezésre, valamint részt vettek és részt vesznek több fejlesztési projekt eredményeinek tesztelésében így közvetlenül is hozzájárul az innovációk eredményéhez. „Nagyon széles a digitalizáció, szeretném, ha nem csak a precíziós gazdálkodásra szűkítenénk le. Javaslom a gazdatársaimnak, hogy foglalkozzanak a gondolattal, mert ha mindenki alkalmazná, sokkal szebb eredményeket tudnánk elérni, ráadásul fenntartható módon”  – tette hozzá Farkas László.