AgrobyteX: precíz, korszerű növényvédelem a hozamnövelésért

AgrobyteX: precíz, korszerű növényvédelem a hozamnövelésért

AgrobyteX: precíz, korszerű növényvédelem a hozamnövelésért

IoT Podcast

2 perc

Az ősz folyamán lezajlott második NAK TechLab célja, hogy piacképes innovációkkal segítse a hazai mezőgazdaság hatékonyságát. A startupokat támogató program segítségével olyan fejlesztések indulhatnak el, amelyek lendületet adnak az agrárium digitalizációjának, ezáltal versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és környezettudatosabbá téve az ágazatot. A mostani inkubációs program egyik eredményes résztvevője az AgrobyteX.

A teljes adást itt hallgathatja meg:

A startup 2020-ban alakult a NAK TechLab felhívására. Olyan megoldásokon dolgoznak, amelyek a mezőgazdasági termelőket segítik hatékony növényvédelmi döntések meghozatalában. A projekt technikai alapját a szántóföldi parcellákról való környezeti adatok gyűjtése alkotja, ami a terepen fejlett szenzorhálózattal és kihelyezett kártevőcsapdákkal történik.

„A folyamatban lévő fejlesztésünk egy felhőalapú mezőgazdasági döntéstámogató rendszer. Célunk az, hogy olyan növényspecifikus modelleket dolgozzunk ki az agrárium számára, amelyek a betegségeket és kártevőket – már a tünetek megjelenése előtt – előre tudják jelezni. Ennek köszönhetően a gazdálkodók a megfelelő intézkedések megtételével a kártétel jelentős részét meg tudják akadályozni” – emelte ki a Trend FM műsorában az AgrobyteX alapítója.

Baji Zoltán hozzáfűzte: mivel ez a feladat meglehetősen összetett, ezért leszűkítették a vizsgált területeket, és két növénykultúrát választották ki: a repcét és a napraforgót. Azért döntöttek így, mert Magyarországon és egész Európában az olajos magvakat tekintve ezek termőterülete a legnagyobb.

A mezőgazdasági termelés egészét, de különösen a betakarítható terményt jó néhány kártevő, betegség és gyomnövény veszélyezteti. A fejlesztés alatt álló integrált számítógépes rendszerük, a Plant Observer and Diagnostic System (PODS) megfelelő használata ezeket a kártételeket minimalizálja, de ezen kívül az öntözés és a permetezés optimalizálását is támogatja.

Jövőre néhány kiválasztott táblára kísérleti jelleggel környezeti szenzorokat fognak kihelyezni, amelyek különböző paramétereket mérnek – ilyenek például a talajnedvesség, a talajhőmérséklet, a levegő-páratartalom és a napsütéses órák száma. „Ismerve a kártevők életmódját és a növényekre jellemző betegségeket, a környezeti mérések és számítógépes modellek alapján meg tudjuk jósolni, hogy az adott kártevő, illetve betegség veszélyezteti-e a növényt, vagy sem” – fejtette ki a startup alapítója.

A PODS komplex fertőzésbecslési modellek alapján fogékonysági becsléseket fog készíteni az alábbi betegségekre és kártevőkre (gombák, rovarok és atkák).

  • A repce esetén: szürkepenészes rothadás, fómás levélfoltosság, fehérpenészes rothadás; repcebecő gubacsszúnyog, nagy repcebolha, repce fénybogár, valamint repceszár ormányos, repcebecő ormányos és nagy repceormányos.
  • A napraforgó esetén: peronoszpórás betegség, fehérpenészes szártő- és tányérrothadás, diaportés betegség; fekete répalevéltetű, sárga szilvalevéltetű és napraforgómoly.

A felhőalapú szolgáltatás előrejelzéseinek eredménye bármilyen internethez kapcsolódni képes eszközön megjeleníthető. Adott probléma fellépésekor a rendszer riasztást is küld az alkalmazóknak.
 
Baji Zoltán az IoT Zóna rádióműsorban arra is kitért, hogy a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás előbb-utóbb szélesebb körben is szükségessé fogja tenni ezeket a döntéstámogató rendszereket, így mindenképpen egy bővülő piacra számít ezen a területen.