A járvány elterjedésével a globális ellátási láncban eddig soha nem látott működési zavar állt be. Egyes gyártók teljesen leállították a termelést, másoknál jelentősen visszaesett a kereslet. A válság valamilyen módon minden gyártót érint, sokan pedig komoly finanszírozási problémákkal küzdenek.

A járványt megelőzően kifejezetten felkapott témává vált az ipar 4.0. Egyre többen látták át a kapcsolódó fejlesztések előnyeit, és tekintettek rá egyfajta kitörési pontként. Jelen helyzetben azokban sok cégnek a túlélés a tét, nem beszélve a szélesebb körű gazdasági hatásokról és a „normál” kerékvágásba történő visszatérést övező bizonytalanságról.

Pedig az ipar 4.0 számos előnnyel járhat. Fő mozgatórugói a versenyelőnyre, a költségcsökkentésre, a termelékenység és a fenntarthatóság növelésére, valamint az innovációra összpontosultak. Most azonban sok gyártó esetében az életben maradás és a lehető legnagyobb mértékű kárcsökkentés került fókuszba. A válság ​​azonnali pénzügyi hatáskén a nem minden esetben szükségszerű kiadások és beruházások nagymértékű csökkenését eredményezi. Ez az ipari 4.0 megoldásokhoz is kigyűrűzhet, hiszen a tervezett fejlesztések könnyen bekerülhetnek a „nem alapvető üzleti tevékenységek” kategóriájába.

Mit hozhat a jövő?

A technológiai innovációk szerepe vitathatatlanul megváltozott. Az új helyzet rengeteg nem várt kihívás elé állítja a gyártókat, amelyek a lehető leghamarabb szeretnének majd talpra állni, és a lehető legalacsonyabb anyagi ráfordítással visszatérni a régi kerékvágásba. Ebben pedig a legmodernebb ipari, informatikai megoldások komoly segítséget jelenthetnek. Közép- és hosszabb távon pedig megfelelő platformot biztosíthatnak új, az eddiginél rugalmasabb vállalkozások fejlesztéséhez is.

 Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Például a különféle nyersanyagok, késztermékek, humán erőforrás és eszközök valós idejű rendelkezésre állásának láthatóságát. De a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) felhasználható a kapcsolódó tevékenységek folyamatos újraértékelésére és -tervezésére is, a nagy mennyiségű adatok gyors feldolgozására és kiértékelésére.

A robotizált folyamatautomatizálás (Robotic Process Automation, RPA) révén is növelhető a gyártási hatékonyság. De hasonló célt szolgál a kiterjesztett vagy virtuális valóság (AR/VR) is, melynek köszönhetően a munkavállalók olyan feladatokat is elvégezhetnek, amelyekre eredetileg nem feltétlenül képezték ki őket.

A digitális ikrek technológia és az ipari járművek gyártóinak távolról történő támogatása révén egyszerűen ellenőrizhető a különféle eszközök elérhetősége, vagy akár a távoli és virtuális munka is kivitelezhető a segítségükkel, növelve ezzel a foglalkoztatási arányt. A 3D nyomtatás az ellátási láncra is jótékony hatással lehet, az automata vontatók (AGV), az autonóm elektromos járművek és drónok használata pedig szintén sokat „lendíthet” az üzleten.

Amennyiben sikerül most „okosan” élni a modern technológiákban rejlő lehetőségekkel, úgy a jövőben ezek hatékonyabban lesznek felhasználhatók az esetleges válságkezelésre. A másik fontos tényező az együttműködés, közös megoldások keresése – mind a szervezeteken belül, mind a külső szállítókkal történő kooperáció tekintetében.