Ipar 4.0: érdemes a fokozatosság elvét követni

Ipar 4.0: érdemes a fokozatosság elvét követni

Ipar 4.0: érdemes a fokozatosság elvét követni

gyártás

2 perc

Míg egy hagyományos üzem egyfajta irányított gépezetként működik, addig az intelligens gyár felépítése leginkább egy jól kialakított szervezethez hasonlítható. Az Ipar 4.0 fejlesztések révén növelhető a versenyképesség, ugyanakkor a sikerhez fokozatos átállásra van szükség.

„Az összes alkatrész és berendezés egy centralizált intelligenciához csatlakozik, amely valós időben küld és fogad adatot” – definiálta Farid Bichareh, az Industrial Internet Consortium munkatársa. Az ipari okosfejlesztésekben (IIoT) utazó szakember úgy véli, az informatika manapság az ipari környezet egyik legfontosabb elemét jelenti.

Szerinte egy gyárat valójában az egymástól elkülönített adatfolyamok elemzésének és az információk közötti összefüggések feltárásának képessége tesz „okossá”. Mindezek segítségével kiszámíthatóbbá válnak a működési folyamatok, és például a sokkal kiforrottabb prediktív karbantartás révén még időben jelezhetők a gépek esetleges meghibásodásai. A működés így hatékonyabbá és automatizáltabbá tehető, kevesebb a leállás és az elpazarolt erőforrás.

Behálózott folyamatok

Egy valóban „okos” gyárban a digitális intelligencia nem korlátozódik csupán a berendezésekre. A többi közt a raklapokon és konténereken található szenzorok és a gépi tanulás segítségével is növelhető a munka hatékonysága és átláthatósága, illetve a szélesebb logisztikai hálózatokkal való összekapcsolás is fontos láncszem. A kereslet-kínálati adatok szinkronizálásával a termelési ciklusok ilyen formában is megbecsülhetők, ezzel pedig hatékonyabbá tehető az ellátási lánc működése is.

A Deloitte és a MAPI (Manufacturers Alliance for Productivity and Innovation) szövetség nemzetközi felmérése szerint a gyártók 86%-a véli úgy, hogy az okosgyárak kialakítását célzó projektek adják majd a gyártás versenyképességének központi mozgatórugóit. Jelenleg azonban csak a válaszadók fele fektet be ilyen típusú kezdeményezésekbe.

Az egyik „hátráltató” tényező a nemzetközi kereskedelem feszültségéből adódó bizonytalanság. Az Egyesült Államokban ugyanis a gyártási tevékenység a közelmúltban több mint tíz éve nem tapasztalt mélypontra esett vissza, ami a hazai üzleti beruházások csökkenését eredményezte. Ugyanakkor számos modernizációs tevékenység is végbement, ami a foglalkoztatásban is megjelent.

A Deloitte IIoT-t vizsgáló tanulmánya szerint az Ipar 4.0 fejlesztésekbe beruházó szervezetek esetén 10-12%-kal nőtt a termelékenység és a gyár kihasználtsága.

Ugyanakkor – ahogyan arra Farid Bichareh is felhívta a figyelmet – a fejlesztések megvalósítása komplex folyamat, és hosszú út vezet még annak szélesebb körű elfogadásához. A projekt megvalósíthatósági tanulmányát érdemes a fokozatosság elvére építeni, egyértelműen definiálni kell a hatásköröket, a megtérülésnek pedig megfelelő elemzésekkel kell alátámasztani. Meg kell vizsgálni a berendezések szenzorokkal és hálózati eszközökkel történő utólagos felszerelésében rejlő akadályokat is. Az IoT-rendszerek adatainak pontos, naprakész és biztonságos szolgáltatása szintén gyakori informatikai és IT-biztonsági kihívást jelent.

A stratégiai lépéseket érdemes meghatározott szakaszokra osztani, így könnyebben biztosíthatók az induláshoz szükséges anyagi források és az elért eredmények is egyszerűbben szemléltethetők – mutat rá Bichareh. A befektetés egyértelműen definiált megtérülési mutatója (ROI – Return on Investment) révén egyrészt könnyebben elnyerhető a döntéshozók bizalma, másrészt befektetőket is könnyebben lehet találni.

Míg az „intelligens gyár” kifejezés a gépek intelligenciájára utal, a koncepció valójában azok találékonyságán nyugszik, akik a megvalósíthatóságot szemléltetik, ezzel téve valóságossá az okosgyárban rejlő elméleti lehetőségeket – emeli ki az IoT World Today cikke.