A Gartner előrejelzése szerint 2021-re az ipari nagyvállalatok fele fog élni ezzel a módszerrel. Az IoT-eszközök olyan típusú felhasználásáról van szó, melynek keretein belül a cégek – általában drága – állóeszközeit, mint például a dízelmotorokat, turbinákat vagy az építkezéseken, bányászatban használt munkagépeket digitálisan leképezik egy informatikai rendszerben.

Alkalmazásával élethűen szimulálhatók, elemezhetők és ellenőrizhetők a kapcsolódó lehetőségek, így valós körülmények között tesztelhetők a különféle „forgatókönyvek” – még azt megelőzően, hogy megkezdenék azok gyakorlati alkalmazását. A digitális leképezéssel még időben feltárhatják és kiküszöbölhetik az esetlegesen fellépő problémákat, és azonnali visszajelzést kaphatnak a gépek állapotáról, működéséről vagy fizikai pozíciójáról. Mivel az információk egy központi rendszerben vannak nyilvántartva, így könnyedén bárhonnan elérhetők az éppen szükséges adatok.

Miért érdemes kihasználni a „duplázásban” rejlő előnyöket? 

Előrejelzés: nemcsak az eszközök valós idejű üzemelése ellenőrizhető, hanem sokkal alaposabban megérthető a működésük. Mivel átláthatóvá válik, hogy milyen feltételek és események befolyásolják a működést, így megelőzhetők, illetve visszaszoríthatók az esetleges meghibásodások, vagy időben megváltoztatható a működési környezet.

Nagyobb pontosság: a viselkedési minták megértése és a fejlett gépi tanulási algoritmusokban rejlő lehetőségek kihasználása lehetővé teszi, hogy az időben előre- és visszafelé haladva jobban átláthatóvá váljon, hogyan funkcionál egy eszköz egy adott „forgatókönyvben”. Ezzel az esetlegesen fellépő hibák még azelőtt elháríthatók, hogy valójában megtörténnének.

Kevesebb meghibásodás: egy gép meghibásodása vagy leállása jelentős többletköltséget okozhat, a „digitális ikrek” segítségével viszont számtalan lehetőség feltárható, Így könnyebben meghatározható az adott termék élettartama vagy megbízhatósága, ezáltal pedig növelhető a rendelkezésre állási idő és a termelékenység.

Költségcsökkentés: váratlan kiadás könnyen adódhat a munkaerő vagy az egyes alkatrészek hibájából is, de ezek akár együttesen is okozhatnak többletköltséget. Mivel a „digitális árnyék” alkalmazásával a hibák még időben felismerhetők vagy teljes mértékben el is kerülhetők, így az ezekből adódó anyagi károk is látványosan mérsékelhetők. Az ezáltal felszabaduló források pedig akár más okosmegoldásokba is fektethetők.

Összetett megoldások: a digital twins használatával a különféle szoftveres alkalmazások távoli eszközökkel is összekapcsolhatók, hogy befolyásolják azok állapotát vagy bizonyos műveletek végrehajtására utasítsák azokat. Ugyanakkor az ilyen megoldások egyelőre igencsak gyerekcipőben járnak, emiatt következő lépésként mindenképpen szükség van arra, hogy az egyes digitális ikreket ne önmagukban, hanem egy nagyobb rendszer részeként, „viselkedés” közben vizsgálják.

Példának okáért a motor, a sebességváltó és a fékrendszer külön-külön is rendelkezhet digitalizált leképezéssel. Ebben az esetben ugyanakkor szükség van egy közös pontra is, hiszen csak úgy nyerhető mélyebb betekintés a rendszerbe, ha a gépjármű teljes működése átláthatóvá válik. Ehhez pedig ilyen módon is tisztában kell lenni az egyes rendszerek és alkatrészek közötti interakciókkal.