Milyen áron lehet járványbiztos az okosiroda?

Milyen áron lehet járványbiztos az okosiroda?

Milyen áron lehet járványbiztos az okosiroda?

biztonság

4 perc

A világ nagy része karanténban töltötte az elmúlt hónapokat, ami teljesen megváltoztatta az emberek munkához való hozzáállását. A gazdaság életben tartása érdekében ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy az irodaházakba előbb vagy utóbb visszatérjen az élet. Vajon az egyre népszerűbb okosirodák segíthetnek egy biztonságosabb munkahelyi környezet kialakításában? Valószínűleg igen, a kérdés csak az, hogy milyen áron.

A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda szerint rendkívül fontos, hogy az egyes okosmegoldásokat szigorúan a vonatkozó adatvédelmi és munkajogi szabályokkal összhangban kell alkalmazni, és a kapcsolódó adatokat kizárólag a feldolgozás céljának eléréséhez szükséges mértékben szabad gyűjteni.

Amennyiben lehetséges, a szükségtelen személyes adatgyűjtés csökkentése miatt javasolt az adatok minél nagyobb mértékű anonimizálása. Az adatgyűjtésről szóló értesítés, a jogosulatlan használat elleni védelem és az adatok megfelelő tárolása talán soha nem volt olyan fontos, mint most.

Ugyanakkor ahhoz, hogy az okosmegoldások valós segítséget tudjanak nyújtani a járvány elleni védekezéshez, az adatvédelmi szabályoknak is tükrözniük kell azt, hogy az egészség védelme egyre nagyobb prioritást élvez a modern társadalmak körében. A két védendő érdek közötti egyensúly megteremtése nem elképzelhető a jogalkotók megfelelő segítsége nélkül.

Az intelligens funkciók szerepe

Már jelenleg is számos ötlet áll rendelkezésre, melyeket alkalmazni lehetne egy „járványbiztos” irodaház kialakításánál.

  • A repülőterekhez hasonlóan hőkamerák mérhetnék az irodai dolgozók hőmérsékletét az épületbe történő belépésnél, kiszűrve az esetlegesen fertőzött személyeket.
  • Az egyes helyiségekben érzékelők követhetnék nyomon, hogy a dolgozók megfelelően és megfelelő ideig mossák-e a kezüket.
  • Egyre nagyobb szerepet kaphatnak a hang- és/vagy okostelefon-vezérelt megoldások, melyek minimálisra csökkentik a kockázatát annak, hogy a fertőzések a felvonógombok, ajtófogantyúk és villanykapcsolók érintésén keresztül terjedjenek.
  • Ugyanígy minden eddiginél nagyobb prioritást élvezhet majd a páratartalom megfelelő és programozott szabályozása, vagy akár az IoT-alapokon működő takarítás, ahol technológiai megoldások figyelmeztethetnek arra, ha az iroda egy területe a gyakori használat miatt fertőtlenítést igényel. 

„Az okosirodák akár a munkatársak közötti távolságok betartásában is segíthetnek. A megfelelő alkalmazások valós időben tájékoztathatnak arról, hogy az épület mely részei biztonságosak, és mely helyiségeket érdemes kerülni túlzsúfoltság miatt. Az állandó térfigyelés hozzájárulhat a szükséges sűrűségszintek fenntartásához és a belső terek egyenletes felhasználásához” – emelte ki Ungár Attila, a Lakatos Köves és Társai ingatlan szakjogi partnere.

Az IoT-megoldások ugyanakkor nemcsak arról gyűjthetnek adatot, hogy hol és hogyan dolgozunk, de az úgynevezett kontaktkövető alkalmazások segítségével arról is, hogy az irodán kívül kapcsolatba kerültünk-e fertőzött személlyel. A nagy tech cégek által lefejlesztett, kontaktkövető alkalmazások beépítése a céges okosmegoldások közé egy abszolút reális lehetőség.

Problémák a „járványbiztos” okosmegoldásokkal

Ezeknek a megoldásoknak a leginkább aggasztó „mellékhatása” az, hogy működésük érdekében elkerülhetetlenül nagy mennyiségű személyes adatot gyűjtenek, kezelnek és tárolnak, amely adatvédelmi szempontból jelentős kitettséget jelent.

„A belépés során történő hőmérsékletellenőrzés magában foglalja a dolgozók egészségügyi adatának gyűjtését és kezelést, amely a vonatkozó szabályok alapján különleges adatnak minősül, így erősen védett, szenzitív adat. Az ilyen adatok felhasználása csak bizonyos esetekben megengedett, például akkor, ha egy magasabb, védendő érdek indokolja a felhasználást, és teljesülnek a jogszabályban előírt arányossági követelmények. A másik oldalon a munkáltatók kötelesek olyan munkakörnyezetet biztosítani a dolgozók számára, amely nem veszélyezteti az életüket és az egészségüket. A két védendő érdek közötti határ meghúzása a jogalkotók feladata lesz, figyelembe véve azt is, hogy az egyensúly a járvány következményeire tekintettel az utóbbi felé tolódhat el” – véli a szakjogász.

A kontaktkövető applikációk adatvédelmi kockázata, hogy nemcsak gyűjtik, felhasználják és tárolják a felhasználók személyes adatait, hanem azokat sok esetben továbbítják is az egyes hatóságok vagy éppen a szoftvert fejlesztő cégek felé.

Jelenleg az említett appok használata önkéntesalapú, ami azt is jelenti, hogy a felhasználóknak előzetesen hozzá kell járulniuk az adatkezelés feltételeihez. Azonban előfordulhat, hogy az ilyen alkalmazások telepítését a munkahelyre való belépés feltételeként írhatják majd elő.
 
Adatvédelmi szempontból ugyanilyen aggályos a dolgozók irodai tevékenységének munkaidő alatti megfigyelése különböző nyomonkövetési- és videómegoldásokkal, hiszen mindez olyan adatokat is tartalmazhat, amelyből egyértelmű következtetés vonható le az adott személy magánéletére vonatkozóan.