Ez a 3D-nyomtatott kéz még Super Mariót is játszik

Ez a 3D-nyomtatott kéz még Super Mariót is játszik

Ez a 3D-nyomtatott kéz még Super Mariót is játszik

szórakozás

2 perc

A Marylandi Egyetem mérnökei adalékanyagok gyártási technológiával olyan 3D-nyomtatott kézfejet fejlesztettek ki, amely pengén játssza a Nintendo egyik leghíresebb videojátékát.

A robotkéz kifinomult ujjmozgásának köszönhetően sikeresen teljesítette a Super Mario Bros videojáték első szintjét. Az elsőre kissé szokatlannak tűnő bemutatóra a fejlesztés mögött álló kutatócsoport úgy reagált, hogy bár valóban demonstrálhatták volna a robotkéz képességeit „hagyományosabb” módon – például zongorázással –, érdekesebbnek találták a videojátékkal történő kísérletezést.

A téma aktualitását jól mutatja, hogy ma már számos olyan kezdeményezés létezik, amely egyesíti a 3D nyomtatás és a lágy robotika (soft robotics) előnyeit. 

Jó példa erre a Cornell Egyetem projektje, melynek során – szintén adalékanyagok hozzáadásával – olyan robotizomot alkottak meg, amely képes izzadni és szabályozni saját hőmérsékletét.

A mostani robotkéz fejlesztésénél a Stratasys PolyJet technológiáját alkalmazták. A soft robotokra nagyfokú hajlékonyság jellemző, mivel ezek rugalmas anyagokból (például gumiból vagy szilikonból) készülnek.

A most használt 3D-nyomtatott ujjak egészen pontosan fluidikus áramkörökből állnak. Ezek valójában olyan vezérelhető „csövek”, melyeknek köszönhetően az ujjak képesek további villamos energia nélkül mozogni. 

A lágy robotok viszonylag könnyen kinyújthatók, felfújhatók vagy leereszthetők. Ennek köszönhetően jól képesek alkalmazkodni az egyes tárgyakhoz, eszközökhöz.

A különlegesség, hogy fejlesztéséhez olyan egy új típusú folyékony áramkört hoztak létre, amely a légnyomáshoz igazodva szabályozza a mozgást.

A kéz esetében tehát a félvezető tranzisztorok helyett az átáramló levegő nyomása szabályozta az ujjak mozgását.

A Super Marióval kapcsolatban a tanulmány szerzője megjegyezte, azért is esett erre a választásuk, mert amíg a zongorázásnál egy hang kihagyása – azaz a hibázás – nem jár semmilyen következménnyel, addig a videojátékok esetén akár már egyetlen baki is a játék végét jelenti. A valós idejű játéknak köszönhetően így sokkal nagyobb betekintés nyerhető a robot teljesítményébe.

Mindenesetre ez a kutatás is azt támasztja alá, hogy az ilyen típusú robotok más területeken – például az orvostudományban – is eredményesen alkalmazhatók.

Mivel fizikai szempontból is jól képesek alkalmazkodni környezetükhöz, így akár az emberi testbe is beültethetők lehetnek az esetleges szövetkárosodás alacsony kockázata mellett. Így nagy hasznukat lehetne venni a különféle sebészeti eszközök, a gyógyszeradagolás vagy a testre szabott protézisek használata esetén.

Forrás: