A járvány hatására éveket ugrott előre a hazai digitalizáció

A járvány hatására éveket ugrott előre a hazai digitalizáció

Ez is a járvány hatása: éveket ugrott előre a hazai digitalizáció

közszolgáltatás

3 perc

A 2020-as év után nem lehet kérdés, hogy nemcsak a jövő, hanem a jelen is a minél nagyobb fokú digitális átállásban rejlik. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség ügyvezetője a Trend FM műsorában kiemelte: napjainkban a digitalizáció részben versenyképességi, de minél inkább szuverenitáskérdés.

A Nap vendége című műsorban szó volt arról is, hogy bár rendkívül erős a globális verseny, és megkerülhetetlenek a tech óriások, de azért vannak rá jó példák, hogy a magyar innovációk is labdába rúghatnak. A hazai távközlési infrastruktúra pedig az uniós DESI kutatás szerint is jól áll. Gál András Leventét Komáromi Balázs kérdezte a részletekről.

– A koronavírus-járványról általában negatív előjellel beszélünk, de a kevés pozitív hatás egyike éppen a digitalizáció területén jelentkezett. Önök ezt mennyire érzékelik, mennyire gyorsította fel a bezártság és a pánik a digitális átállást?

– Teljes egészében mi is érzékeljük ezt a tendenciát. Mivel a vírus elleni védekezésnek a mai tudásunk szerint az egyik legfontosabb módja a fizikai távolságtartás, így nyilvánvalóan digitális eszközökkel tudjuk a gazdaságot és a társadalmat életben tartani, és bármilyen szociális mozgást ezen keresztül tudunk megszervezni.

Kisujj szabály szerint azt szoktuk mondani, hogy az elmúlt bő fél évben nagyjából öt évet haladtunk előre a digitalizáció terén. Ha reményeink szerint a jövő nyáron magunk mögött hagyhatjuk ezt a nehéz időszakot, akkor azt fogjuk realizálni, hogy olyan fogalmak és megoldások váltak a mindennapjaink részévé, amelyeket két évvel ezelőtt még lehet, hogy kicsit idegenkedve fogadtunk.

Az online konferenciától kezdve például teljesen kiterjedt az online kereskedelem, és úgy gondolom, hogy jól vizsgázik a köznevelés is. Tehát ez a fajta előrelépés úgymond egy hasznos mellékhatása ennek a vírusjárványnak.

Fontosnak tartom kiemelni a Digitális Jólét Program szerepét is, amely lényegében egy kormányzati horizontális beavatkozás, és széles körűen kiterjed az oktatástól a kereskedelmen át egészen a fintechig. Úgy is mondhatom, hogy minden, ami digitális és kormányzati beavatkozást igényel, ott valamilyen szinten jelen van a DJP, amely az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak a háttérintézményeként működik.

– A 2020-as évet nézve mondhatjuk akkor azt, hogy körülbelül ott tartunk ezen a területen, amit 2025-re terveztek?

– Körülbelül igen, ugyanakkor a Digitális Jólét Program a 2030-as horizonton tervez, ami azért most még kicsit science fiction. Ezt úgy értem, hogy a digitalizáció egészen más, mint például a mezőgazdaság, ahol lehet öt évre tervezni, és tudni fogjuk, hogy akkor fordul termőre az ültetvény. Digitális téren ez jóval nehezebb feladat, de azért körülbelül öt évre lehet előre tekinteni.

A mostani időszakot nézve valóban nagyon sok olyan megoldás épült be az életünkbe, amelyek esetében a járvány előtt még úgy gondoltuk, hogy csak évek múlva indíthatjuk el ezeket – jó példa erre a digitális oktatás. Azt viszont fontos kiemelni, hogy ami 2020-ban megvalósult a közoktatásban, az nem teljesen az, amit mi megterveztünk korábban.

A magyar kormány 2016-ban fogadta el a Digitális Oktatási Stratégiát, ami nagyon előremutató volt. Úgy gondolom, hogy az egész Digitális Jólét Programnak ez egy jelentős eredménye, hogy nemzetközi szintű, és a kidolgozásában valóban a jó nemzetközi példákat felhasználó stratégiák mentén haladtunk.

Az eredeti elképzelés alapvetően az volt, hogy az oktatási intézményekben szélessávú internet van, és az iskolai laborokban tanulnak a gyermekek. A járványhelyzet miatt viszont sok esetben az iskola helyett otthon tanult vagy tanul a gyermek, tehát át kellett rendezni a hangsúlyokat. Ugyanakkor a mi víziónkban is az volt, hogy a Kréta rendszer nagyon jól vizsgázik, és nemzetközi szinten is elismerést kap, hogy nekünk ilyen tanulmányi rendszerünk van.

– Ez egyébként egy saját magyar fejlesztésű sztori?

– Igen, ezek magyar innovációk, és úgy gondolom, hogy a fejlesztőket komoly elismerés illeti. Nyilvánvalóan vannak, akik úgy gondolják, hogy nekik más élményeik vannak a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerrel, vagyis a Krétával kapcsolatban. Nem azt mondom, hogy ez egy mindenben tökéletes rendszer, de mennyivel nehezebben működne a közoktatás, hogyha ez az egységes iskolaadminisztrációs program nem lenne. Látjuk is más országokban, hogy ahol nincs ilyen irányítási-naplózási rendszer és kollaborációs tér, ott mennyire „köhög” a működés.

Természetesen a sávszélesség terén is van még teendő, de a Szupergyors Internet Programot (SZIP) is visszaigazolta a jelenlegi helyzet. Számos kedvező alapadottsága van Magyarországnak, például 4G és 5G felkészültségben jól állunk. Ugyanakkor azt gondolom, hogy nem lehet a babérokon ülni, hanem menni kell előre.

A vírushelyzet is rámutatott arra, hogy most milyen jól jönnek a SZIP beruházásai. Sokszor megkérdőjelezték, hogy miért kell ilyen nagy sávszélességet adni olyan településekre, ahol adott esetben még az utak sem annyira jók. Most viszont lehet látni, hogy a programnak köszönhetően ezeken a településeken is tudunk szolgáltatásokat nyújtani.

Olvassa el a teljes interjút a Trend FM oldalán, vagy hallgassa vissza A Nap vendége című műsorban elhangzott beszélgetést.