Digitális falvak: okosfejlesztések a kistelepülésekért

Kapcsolódó cikkek

Digitális falvak: okosfejlesztések a kistelepülésekért

Digitális falvak: okosfejlesztések a kistelepülésekért

közszolgáltatás

3 perc

A tavaly indított Magyar Falu Program után idén elindul a kistelepülések vonzerejének és élhetőségének javítását különböző digitális és okos megoldásokkal hatékonyan segítő Digitális Falu Program is – jelentette be a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Civitas Sapiens’20 Okos Város konferenciáján.

A Digitális Jólét Program (DJP) Okos Város Tudásközpontja november 19-én immáron második alkalommal rendezte meg a magyar smart city univerzum fejlesztéseit és ötleteit bemutató eseményt. A koronavírus okozta járványhelyzet miatt ezúttal online platformon.

Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos köszöntő levelében arról tájékoztatott, hogy az induló pogram célja a kistelepülések vonzerejének és élhetőségének javítása digitális megoldásokkal.

A kormánybiztos szerint a kezdeményezés konkrét és kézzel fogható termékekkel, szolgáltatásokkal igyekszik majd a vidéket érintő kihívásokat kezelni, annak érdekében, hogy még tovább növelje a magyar falvak megtartó erejét és az ott élők életszínvonalát. Hozzátette: a Digitális Falu Program elemei képesek a vidéket érintő kihívások hatékony kezelésére, ezzel is hozzájárulva a települések versenyképességének növeléséhez.

A Miniszterelnökség területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta: ahogy az élet minden területén, úgy a közigazgatásban is a digitális megoldások térhódítását figyelhetjük meg a járványhelyzet következményeként. Mindez megnövelte a digitális ügyintézési megoldásokra és elektronikus közigazgatásra való igényt is.

Uzsák Katalin hangsúlyozta, már most is számos fejlesztés történik a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében, amelyhez kapcsolódóan nagy hangsúlyt fektetnek a közigazgatási szakemberek és tisztségviselők kompetenciaképzésére is.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációs gazdaság- és társadalomfejlesztési főosztályvezetője a következő években elérhető digitalizációs forrásokról tartott előadást. Kelemen Csaba kifejtette, hogy olyan fejlesztéseket szeretnének elsősorban majd támogatni, amelyek vagy megszüntetnek piaci hiányosságokat, vagy olyan hazai iparágakat segítenek, amelyek a versenyképességet mozdítják elő.

Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője és a NAVÜ ügyvezetője előadásában kiemelte, hogy a digitális közigazgatás legfontosabb építő elemei a tiszta adatok és a hasznos robotok, illetve az okos algoritmusok. A digitális államkormányzás tapasztalatai valamennyi magyar település tekintetében alkalmazhatóak és implementálhatók, azok méretétől és lakosság számától függetlenül. Hozzátette: a digitális közigazgatás szempontjából is rendkívül fontos mérföldkő volt, hogy szeptemberben a kormány elfogadta Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját.

Az MI Stratégiában megjelölt célok eléréséért és a feladatok koordinálására alakult meg a többi között a Nemzeti Adatvédelmi Ügynökség. A NAVÜ célja a hazai adatgazdálkodás megteremtése, a nemzeti adatvagyonnak és a keletkező digitális adatoknak rendszerbe foglalása, illetve az adatnak, mint magánjogi és közjogi jószágnak az értelmezése és szabályozása.

A DJP vállalkozásfejlesztési ügyvezető-helyettese elmondta: az újabb faluprogrammal kapcsolatban olyan hálózatot szeretnének létrehozni a települések, illetve a térségek között, amelyek egymással együttműködve képesek a digitális eszközöket és a digitális ökoszisztéma lehetőségeit kihasználni. Balla Attila hozzátette: a legsürgetőbb feladat most a vidéki népesség csökkenésének megállítása, illetve az ott élők közvetlen életkörülményeinek javítása.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) fejlesztési rektorhelyettese beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemek fontos szereplői az okosváros mozgalomnak és a digitalizáció térhódításának, hiszen jelenleg is több mint 300 ezer diák érintett a felsőoktatás virtuális térbe való átültetésének.

Kis Norbert kitért arra is, hogy az egyetemek maguk is részt vesznek az okosprogramok fejlesztésében. Az okosegyetemek azonban akkor lehetnek a leghatékonyabbak, ha az otthonukat adó okosvárosok hálózatába integrálódva kezdenek el működni. A járványhelyzet miatt a felsőoktatásban a digitális átállás jelentősen, akár 5-6 évvel is felgyorsíthatja az ilyen típusú fejlesztéseket.

A Civitas Sapiens ’20 konferencián megtartották a MCC-DJPLab Smart City Challenge döntőjét is, amelyen egyetemi csoportok mérkőztek meg okos egyetemvárosok innovációira irányuló ötleteikkel.