Kockázati befektetés: tízből egy startupból lesz sikersztori
Kockázati befektetés: tízből egy startupból lesz igazi sikersztori
2021. április 19.
Az IoT Zóna adásában a kockázati tőkealap-kezelők mindennapjaiba is bepillantottunk a finanszírozás, az IoT-fókusz és a generációs kérdések mentén. A Trend FM műsorának vendége, Sohajda Júlia azt is elárulta, hogy az ő iparáguk gyakorlatilag olyan, mint a tőzsde: a következő évek trendjeit kell jó előre kitapintaniuk.
A teljes adást itt hallgathatja meg:
A Vespucci Partners-t 2019-ben alapították meg három másik partnerrel együtt. A vállalat első befektetése 2019 decemberében történt. Büszkeségük, hogy az általuk segített egyik környezetvédelmi – biotech – vállalkozás bekerült a Forbes 17 „leforróbb” magyar startupja közé. A Poliloop magyar fiatalokhoz kapcsolódik, és egy, a világon egyedülálló baktériumkoktélt fejlesztenek, amely 7 hét alatt képes bármilyen egyszerhasználatos műanyagot lebontani.
A Vespucci Partners igyekszik az amerikai modellhez hasonló piaci módon és gondolkodás alapján működni. Úgynevezett hibrid startupokat „nevelnek”, amelyek ugyan hazai piacra szánt fejlesztésekkel jelentkeznek, de az amerikai terjeszkedésben is gondolkodnak. Ennek az oka, hogy a közép-kelet-európai régióban több fregmentált, kisebb piac található, és igazán nagy növekedést jellemzően inkább az Egyesült Államokban lehet elérni, ahol az innovációkkal kapcsolatban is nyitottabb a hozzáállás.
„A kockázatitőke-befektetésnél – ahogy a nevében is benne van – nem garantált a tőkemegtérülés. Általában tízből egy startup lesz nagyon sikeres, ami viszont visszahozhatja akár a teljes alap hozamát. Öt-hat induló vállalkozás viszont akár el is bukhat, ilyenkor ’elúszik’ a tőke. Néhányuk pedig kisebb, körülbelül három-négyszeres hozamot hoz vissza” – összegezte a Vespucci Partners egyik alapítója.
Cégük százalékos részesedését cserébe fektet be olyan társaságokba, amelyeknél még nagy a növekedési potenciál. Többnyire 5-7 év múlva történő exittel számolnak, amikor értékesítik a részesedésüket. Úgy véli, ezek a startupok a tőzsdére kevésbé lépnek ki, jellemzően inkább felvásárolják őket.
Jól pörög a biotech és a medtech
Alapjában véve iparág-függetlenek, az eddigi portfóliójuk alapján az látható, hogy nagyon sok erős hazai startup jön a biotech területről. Emellett a medtech, healthtech orvostechnológiai vonal is meghatározó. A koronavírus-járvány miatt az IoT terén szintén számos egészségügyi-kórházi fejlesztés látható, de a gyártás is kiemelhető, ahol az utóbbi időben szintén felgyorsult a már korábban elkezdett digitalizáció.
A Vespucci Partners az agrárgazdasági kamara NAK TechLab programjában is részt vett. A kezdeményezés jól mutatja, hogy az agráriumban is egyre fontosabbnak bizonyulnak a különféle okos, egymással összekapcsolt, önműködő megoldások. Az autóiparban pedig már jó pár éve jellemző az intelligens technológia térhódítása, aminek a sofőr nélküli vezetés az egyik mozgatórugója. Magyarországon is vannak nemzetközi szinten kimagasló fejlesztőcégek az önvezető járműtechnológia területén.
A generációs kérdésekkel kapcsolatban a cégalapító elmondta, hogy a startup-vezetők életkora mindenképpen vegyesnek mondható, tehát korántsem csak a fiataloké a terep. „Ez azt jelenti, hogy más a dinamika: a fiatal fejlesztők sokkal kockázatvállalóbbak, kevésbé megfontoltak, nagyot álmodnak. A szenior alapítók viszont jóval nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, ugyanakkor ennek köszönhetően talán kevésbé merészek” – tette hozzá.
Hallgassa meg az interjút, amelyben arról is szó volt, hogy milyen lehetőségeik vannak az induló vállalkozásoknak, és milyen trendekre figyel, hogyan tereli a fejlesztéseket egy tőkealap-kezelő.