Beindította a digitalizáció motorjait a világjárvány
Beindította a digitalizáció motorjait a világjárvány
2021. január 25.
A pandémia tavaly olyan mértékben gyorsította fel a digitalizációs folyamatokat, amelyre korábban éveket jósoltak a szakemberek – mondta a Mastercard marketingigazgatója a Trend FM IoT Zóna című műsorában. A megállapítást egy friss tanulmány is alátámasztja, amelyet a pénzügyi szolgáltató egy bostoni egyetemi kutatóintézettel (The Fletcher School at Tufts University) közösen végzett. A Digitális Intelligencia Index digitális evolúcióról, a lakosság bizalmáról és a kiépült infrastruktúra állapotáról is árulkodik.
A teljes adást itt hallgathatja meg:
Háromévente ad átfogó képet a globális digitális fejlettségről a Digitális Intelligencia Index, amelyet korábban 2014-ben és 2017-ben készített el a Mastercard és az amerikai egyetemi intézet. Elsősorban két fő irányvonal érdekelte a kutatókat: mennyire van jelen az egyes országokban, társadalmakban a digitális intelligencia, a bizalom, (Digital Trust) illetve milyen utat járt be az adott ország a fizikai múlttól a digitális jelenig, és milyen haladási irány látszik az intelligens és digitális jövőhöz vezető úton (Digital Evolution).
Az evolúciós szempont elsősorban az ország digitális infrastruktúrájával, háttérrendszereivel van összefüggésben. A járványhelyzet, a kényszerdigitalizáció pedig nem várt módon gyorsította fel a folyamatokat. „Alapvető közgazdasági tézis, hogy lassabban mennek végbe azok a folyamatok, amelyekre hosszú évekre előretekintve vár a szakma. Ha viszont megtörténik a változás, akkor az sokkal gyorsabb lefolyású, mint amire korábban számítottunk” – magyarázta a marketingigazgató.
Pataky Piroska szerint a pandémia miatt nagyon jelentős fejlődési fokokat ugrottunk át nagyon rövid idő alatt, például a digitális bankolás, a videón keresztül történő számlanyitás, az online, érintésmentes fizetések terén az üzletekben. Az okostelefonnal való fizetések száma például megháromszorozódott tavaly 2019-hez képest. Magyarország is nagyon sokat fejlődött ezen a területen, még akkor is, ha a régiónkban Csehország, Lengyelország, de még Ukrajna is nagyobb evolúciós ívet futott be.
Az internet-hozzáférés önmagában még kevés
„A világ lakosságának kétharmada rendelkezik ma már internet-eléréssel” – folytatta a szakértő. Ugyanakkor, teszi hozzá, ez még nem elegendő: fontos a megfelelően kiépült intézményi háttér, a törvényi szabályozás, a szolgáltatási paletta minősége. Ezek a szempontok együttesen határozzák meg a digitális versenyképességet. Az indexben négy nagy kategóriába sorolhatók az országok ebből a szempontból.
Legfelül vannak a kimagaslóan teljesítők (stand out), ahol gyakorlatilag nincs hiba a rendszerben. Nagyon fejlett infrastruktúra áll rendelkezésre, a lakosság használja a legmodernebb eszközöket, és bizalommal fordul az online megoldások felé. Ázsiából Szingapúr, Hongkong, Dél-Korea, Tajvan tartoznak ide, Európából Németország, Észtország, Litvánia, Csehország számítanak a legfejlettebbnek. Továbbá az Egyesült Arab Emírségek és Izrael sem lógnak ki a sorból.
Eggyel alacsonyabb kategóriába, a fejlettekhez, kiegyenlítettekhez (levelled out) tartozik Svédország, Anglia, Hollandia, Japán és Kanada. Itt a fejlődési ütem, az előrelépési lehetőség már nem annyira látványos, mint a korábban említett országoknál. Ha csak az internet-infrastruktúrát néznénk, Magyarországnak is helye lenne ebben a kalapban, de a fizetési háttérrendszer lemaradása miatt még inkább a fejlődő vagy kitörő (break out) országok mezőnyébe tartozik.
Pataky Piroska szerint az a tény, hogy a kormány döntése nyomán január 1-jétől minden kereskedőnek tudnia kell biztosítania elektronikus fizetési lehetőséget, nagy esélyt jelent a felzárkózásra. Bár POS terminál darabszámot tekintve nem állunk rosszul, vannak még azért lefedetlen területek bankkártyás vagy telefonos fizetési lehetőségek szempontjából.
Ugrásszerű fejlődés: lépcsőfokokat hagynak ki a leszakadók
Már-már közhelyszerűen szoktuk hangoztatni, hogy a harmadik világ országai, vagy például egyes dél-amerikai államok digitalizációs fejlettség terén nem egyről a kettőre, hanem egyről a háromra lépnek.
Ez azt jelenti, hogy az országos infrastruktúra komoly hiányosságokkal bír, de a lakosság nagy lelkesedést mutat a digitális jövő iránt, sőt a mobiltelefon használat kiemelten fontosabb szerepbe lép. Erre példaként említhető Nigéria, Uganda, Peru, Pakisztán vagy Srí Lanka.
Gyakori, hogy ezekben az országokban meglehetősen hadilábon állnak az online fizetésre alkalmas hálózat kiépítésével, viszont nem is kell terminál ahhoz, hogy egy ottani lakos például érvényesíteni tudja az élelmiszerjegyét a kereskedőnél. A mobiltelefonhoz kapcsolódó különböző szolgáltatásokkal az infrastruktúra hiánya is áthidalható.
Hallgassa meg a teljes interjút a SoundCloud oldalunkon!