A korábbi, 2014-es és 2017-es kutatásokra építve az idei index átfogó képet nyújt a globális digitális fejlődésről, betekintést enged a fejlődést ösztönző kulcsfontosságú törekvésekbe, valamint részletesen beszámol arról is, hogy mindez milyen kihívásokat jelent a gazdaság számára a globális világjárvány alatti és utáni időszakban.

Különösen a leggyorsabban fejlődő digitális gazdaságok – mint az Egyesült Államok, Dél-Korea, Tajvan, Egyesült Arab Emírségek és Németország – múlták felül jelentősen az OECD növekedési ütemét 2020 második negyedévében, a globális lezárások közepén. Kimagasló tehetségekkel, az ipar és az egyetemek közötti aktív együttműködéssel eredményesen vezettek be digitális termékeket a mindennapi használatba.

„A világjárvány a legjobb próbatétele most annak, hogy a világ milyen lépéseket tesz a digitalizációért. Világosabb képet kaphatunk arról, hogy a dinamikusan fejlődő digitális gazdaságok miként járulhatnak hozzá a gazdaság fejlődéséhez a globális zűrzavar idején, és hogyan tudnak alkalmazkodni" – mondta Bhaskar Chakravorti, a Fletcher globális üzleti karának dékánja.

A világ lakosságának csaknem kétharmada rendelkezik internet-hozzáféréssel, de egy olyan szakaszba léptünk, ahol ez a hozzáférhetőség önmagában már nem elegendő. Az olyan szempontok, mint a hozzáférés minősége, az intézményi háttér, a határozott törvényi szabályozás és a szolgáltatások iránti fogyasztói igény sokkal fontosabb tényezők lettek a digitális versenyképesség és fenntarthatóság meghatározásában.

Ennek ismeretében a vállalkozások és a kormányok együttműködhetnek abban, hogy a világon élő 7,6 milliárd ember megismerhesse azokat a lehetőségeket, amelyeket egy digitálisan fejlett gazdaság kínál.  

A digitális evolúció és a digitális bizalom kilátásai

A 2020-as index két tényezőt vizsgál: a digitális evolúciót (Digital Evolution) és a digitális bizalmat (Digital Trust). Az előbbi a gazdaság állapotát jelzi a fizikai múlttól a digitális jelenig haladva, az utóbbi pedig az a híd, amely összeköti a digitális jelent az intelligens és inkluzív digitális jövővel.

A kutatás során a világ online népességének 95%-át térképezték fel és 12 éves adatokra támaszkodtak. 90 ország gazdaságában, 160 különböző indikátort vizsgáltak a digitalizáció témakörében, és az országokat négy fő pillér alapján csoportokba osztották. Ezek a pillérek: az intézményi környezet, a keresleti feltételek, az ellátási feltételek, valamint az innováció és a változás képessége.

Kimagaslóan teljesítők (stand out)

Azok az országok, amelyek nemcsak digitálisan fejlettek, hanem még mindig gyors ütemben fejlődnek és a már meglévő adottságaikat hatékonyan használják ki. Például Szingapúr, Egyesült Államok, Hong Kong, Dél-Korea, Tajvan, Németország, Észtország, Egyesült Arab Emírségek, Izrael, Csehország, Malajzia, Litvánia és Katar.

Kiegyenlítettek / fejlettek (levelled out)

Fejlett digitális infrastruktúrával, de csökkenő digitális fejlődési ütemmel rendelkező országok tartoznak ide. Az országhatáron kívüli piaci lehetőségek feltárása döntő fontosságú számukra a további növekedés érdekében. Idesorolták Svédországot, az, Egyesült Királyságot, Hollandiát, Japánt és Kanadát.

Kitörők (break out)

Nagyon gyorsan fejlődnek és gyorsan dolgozzák le hátrányukat a fejlettekkel szemben. Ha ezt a lendületet tartani tudják erős digitális gazdaságokká nőhetik ki magukat. Ezek az országok jó befektetési célpontot jelenthetnek, mivel nagy növekedési potenciállal rendelkeznek. Például Kína, India, Indonézia, Lengyelország és Oroszország.

Leszakadók / ugrásra készek (watch out)

Számos infrastrukturális hiányossággal rendelkeznek. Ennek ellenére a fiatalok nagy lelkesedést mutatnak a digitális jövő iránt a közösségi média és a mobilfizetések fokozottabb használatával. Ebbe a kategóriába tartozik a többi között Nigéria, Uganda, Kolumbia, Peru, Pakisztán és Srí Lanka.

Az általuk számolt digitális bizalmi mutató 42 ország gazdaságában 198 különböző indikátort vizsgál négy fő szempont szerint, ezek a viselkedés, az attitűd, a környezet és a tapasztalat.

Az olyan országok, mint Brazília, Kolumbia és Mexikó, lendületet kaptak a viselkedési pontszámok alapján, ami azt bizonyítja, hogy elkötelezettek a közösségi média és más új technológiák iránt.

Az olyan gazdaságok, mint Kína, Indonézia és Vietnam, egyre kedvezőbbnek látják digitális jövőjüket, amelyet a gyorsan növekvő digitális örökbefogadási lehetőségek is ösztönöznek.

Politikai kapcsolatok kialakításával a fejlett gazdaságok, például Svédország, Hollandia és Dánia megoszthatják a bizalmi környezetet erősítő intézkedéseket, például a magánélet, a biztonság és az elszámoltathatóság politikáját. Ezekben az országokban a polgárok optimistábban viszonyulnak a digitalizáció jövőjéhez.

A felmérés alapján az Egyesült Államok, Hong Kong, Tajvan, Dél-Korea és Szingapúr magas szintű tapasztalatokat nyújtanak az állampolgároknak, biztosítva a fejlett infrastruktúrát, a széles körű hozzáférést és a páratlan interakciót. Ezekhez a tapasztalatokhoz a magas szintű elkötelezettség párosul, amely egyértelmű előnyöket kínál a gazdaságoknak a „hozzáférésen túli” jövőben.

„Mivel egyre inkább ’digitálisan élünk’ fontos megérteni, hogy bár a világ elképesztő mértékben digitalizálódik, az egyes országok eltérő fejlődési pályát járnak be. Európa gazdaságai digitálisan a legfejlettebbek közé tartoznak a világon, de ahogy a technológia fejlődik, a mi megközelítésünknek is lépést kell ezzel tartania. Európa politikai környezete nagyon támogató, intézményei, infrastrukturális lehetőségei és a fogyasztók erős bizalma lehetővé teszi a régió gazdaságainak fenntartható digitális vezetőként való boldogulását” – mondta Mark Barnett, a Mastercard Europe elnöke.