A fejlett országok társadalmainak elöregedése miatt egyre több pénz áramlik a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket és egészségmegőrző megoldásokat forgalmazó úgynevezett life science vállalkozásokhoz. Csakhogy ezeken a területeken egyre nagyobb összegeket kell áldozni a fejlesztésekre. A formálódó üzletben nagy fantáziát látnak a startupok és a technológiai óriáscégek is.

• A Deloitte kutatása szerint 2019 és 2024 között a vényköteles gyógyszerekre fordított összeg évente 6,9 százalékkal nőhet, és globálisan elérheti az 1,18 trillió dollárt.
• Gyógyászati eszközökre 2018-ban világszerte 425,5 milliárd dollárt fordítottak a betegek, 2025-re a piac 612,7 milliárd dollárra bővülhet.

„Azt gondolhatnánk, hogy egy folyamatosan és dinamikusan növekvő piacon az úgynevezett life science cégek háza táján minden a legnagyobb rendben van, csakhogy ez koránt sincs így. Az ágazatban világszerte tevékenykedő vállalkozások tőkemegtérülési mutatója 2011 és 2017 között 17 százalékkal csökkent” – emelte ki Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparági csoportvezetője.

A gyógyszerfejlesztés nem olcsó mulatság

Egy új hatóanyag kifejlesztése jelenleg átlagosan 2,1 milliárd dollárba kerül. Ráadásul a kutatás-fejlesztés költségei folyamatosan nőnek, a bővülés 2019 és 2024 között várhatóan eléri a 3 százalékot. Ennek köszönhetően egyre több gyógyszer kerül a piacra, azaz fokozódik a gyártók közti verseny. 2018-ban például 15.267 különféle gyógyszer állt piacra lépés előtt, 2019-ben már 16.181, ami 6 százalékos növekedés egyetlen év alatt.

Az azonban, ha egy gyógyszercég sokat költ kutatás-fejlesztésre, önmagában még nem garantálja a piaci sikert. Az amerikai gyógyszerészeti hatóság a klinikailag tesztelt készítményeknek például átlagosan csak a 14 százalékát engedi forgalomba helyezni.

Látványos előrelépést hozhat a mesterséges intelligencia

A felmérés eredményei szerint a kiutat a költségek csökkentése jelentheti. Például világszerte egyre nagyobb a kereslet az onkológiai készítmények iránt: számuk 2013 óta 63 százalékkal nőtt, mára a klinikai költések 40 százalékát ilyen hatóanyagok teszik ki. 2024-re az előrejelzések szerint a teljes gyógyszerpiac 20 százalékát az onkológiai gyógyszerek tehetik ki.

Ha ezeknek a készítményeknek a kutatása során egy-egy hatóanyagnál a jelenleginél csak 10 százalékkal pontosabban meg lehetne becsülni, hogy az hatásos lehet-e vagy sem, az dollármilliárdokban mérhető megtakarítást jelenthet. Az olcsó gyógyszerek kifejlesztése pedig nemcsak a gyártók, hanem a betegek érdeke is.

„A költségek leszorítására a gyógyszeriparban is sikerrel alkalmazzák a digitális technológiát és vélhetően ez a jövő, így célszerű további fejlesztésekre koncentrálni akár olyan létező és elérhető megoldások irányába, mint a felhő, a mesterséges intelligencia vagy a gépi tanulás” – mondta Fábián Dorottya.

A techcégek már ringbe szálltak

A technológiai óriáscégek és startup vállalkozások egyaránt felfedezték maguknak az egészségügyben rejlő üzleti lehetőségeket. A gyógyszerészeti célokra használható mesterséges intelligencia piaca a várakozások szerint a 2018-as 198 millió dollárról néhány éven belül várhatón 3,8 milliárd dollárra nő. Így nem meglepő, hogy tavaly decemberben nagyjából 180 startup foglalkozott a mesterséges intelligencia gyógyszerfejlesztésben történő hasznosításával.

Egy másik beszédes adat: a life science applikációk piaca 2022-re várhatóan eléri a 8,9 milliárd dolláros értéket (2017-ben 7,7 milliárd dollár volt), valamint a 2,9%-os éves növekedési rátát. A piacon már szinte az összes technológiai óriásvállalat jelen is van.

A változásokat érzékelték a szektor szereplői is, amelyek a jelek szerint digitalizációjuk felgyorsításán túl az ígéretes fejlesztések bekebelezésével is próbálják felgyorsítani a fejlődésüket. 2019-ben az érintett vállalatok 37 technológiai cég felvásárlását jelentették be. Ebből 18 szoftvercég, 5 marketing és kommunikációs, 4 IT-tanácsadás és szolgáltató, 2 biotech, 29 pedig egészségügyi felszereléseket gyártó társaság volt.