A robotprogramok is beszállnak a gyógyszer-kutatásba

A robotprogramok is beszállnak a gyógyszer-kutatásba

A robotprogramok is beszállnak a gyógyszerkutatásba

egészség

2 perc

Először fordul elő, hogy egy kizárólag a mesterséges intelligencia által tervezett molekula túljusson a preklinikai stádiumon és alkalmas legyen az emberi tesztelésre. A kényszerbetegség (obszesszív-kompulzív zavar, OCD) kezelését segítő szert az Exscientia oxfordi székhelyű cég AI-rendszerek segítségével „fedezte fel”.

Míg a hagyományos kutatási módszerekkel egy molekula mintegy négy és fél év alatt jut el a fejlesztés ezen fázisába, a biotech vállalkozás beszámolója szerint a gépi intelligencia (AI) ezt kevesebb mint 12 hónap alatt megoldotta.

Fontos mérföldkő a gyógyszerkutatásban

Az egyelőre a DSP-1181 nevet viselő pszichiátriai szert az algoritmusok a lehetséges jelöltek átvizsgálásával találták meg. A szóba jöhető molekulákat egy adatbázisnyi paraméter alapján, a többi között a betegek genetikai tényezőit is figyelembe véve ellenőrizték.

Andrew Hopkins professzor, az Exscientia vezérigazgatója a BBC-nek nyilatkozva a klinikai vizsgálatot a gyógyszerkutatások fontos mérföldkövének nevezte. Hozzátette: a gyógyszernek alkalmas molekulák megtalálásának folyamata során döntések millióit kell meghozni. A mesterséges intelligencia további előnye, hogy bármely más betegség esetében is alkalmazható – tette hozzá.

A fejlődés etikai vonatkozásai

A gépi intelligenciát különféle betegségek diagnosztizálására és betegadatok elemzésére már többször felhasználták. Egyértelmű volt tehát, hogy a számítógép előbb-utóbb megtalálja a helyét az orvostudomány egyéb területein, például a gyógyszerek fejlesztésében is.

A mesterséges intelligencia alkotta hatóanyagok alkalmazása azonban komoly kérdéseket vet fel.

  • Elfogadják-e a betegek, hogy gép által tervezett gyógyszereket szedjenek?
  • Mennyiben különböznek majd ezek a készítmények az emberek által fejlesztett gyógyszerektől?
  • Milyen szabályozás vonatkozzon az AI gyógyszerkutatásban való használatát illetően?

Hopkins professzor és csapata azt reméli, hogy ezeket és a még felmerülő rengeteg egyéb kérdést is vizsgálhatják a márciusban induló klinikai tesztek során.

Forrás: