Hogyan segíthet az AI a koronavírus legyőzésében?

Kapcsolódó cikkek

Hogyan segíthet az AI a koronavírus legyőzésében?

Hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a koronavírus legyőzésében?

big data

3 perc

A korábban ismeretlen koronavírus miatti járvány a 10 milliós Vuhan kínai városhoz köthető. Az elmúlt hetekben Kína több régiójában és a világ több országában is diagnosztizálták az influenzához hasonló, tüdőgyulladással járó megbetegedést. A halálesetek száma már 100 felett jár.

Dr. Daniel Streicker, a Glasgow-i Egyetem élettani kutatója úgy véli, az orvosi kutatások mellett a mesterséges intelligenciát (artifical intelligence) és az AI-alapú modellezést is érdemes bevetni a kór terjedésének a feltérképezésében, illetve megakadályozásában.

A téma fontosságát jól mutatja, hogy világszerte számos cég végez kutatásokat ezen a területen. Például a 2018-ban elhunyt Microsoft-társalapító, Paul Allen Vulcan nevű cége jelenleg is az AI-t veszi igénybe az ebolajárványok megfelelőbb modellezésére a mozgási adatok alapján.

A Harvard Közegészségügyi Iskola pedig Bangladesben végez hasonló kutatást. Ennek keretében a mobilhálózatokból származó adatok felhasználásával követik nyomon a felhasználókat a betegségek gócpontjainak beazonosítása érdekében. A Johns Hopkins Egyetem pedig a Twitter segítségével gyűjt valós idejű információkat a különböző betegségek előfordulásáról.

Mindez nem kis feladat, ugyanakkor nem is előzmény nélküli. A Google ugyanis már 2008-ban elindította szolgáltatását, amely a felhasználók keresései alapján kísérelte meg azonosítani az influenzajárványok gócpontjait.

Mason Marks, a washingtoni Gonzaga Egyetem jogtudományi adjunktusa úgy véli, egyre több technológiai vállalat fordul a mesterséges intelligencia irányába, mivel ennek révén olyan következtetések is levonhatók az emberek mindennapi viselkedéséből, amelyek látszólag nem feltétlenül kapcsolhatók az egészséghez.

„Lehet, hogy a kezelőorvos soha nem venné észre azokat az összefüggéseket, amelyek a mesterséges intelligencia segítségével nyilvánvalóvá válhatnak” – teszi hozzá a szakember. De megjelent olyan tanulmány is, amely szerint a Facebookra írt szövegek is információkat szolgáltathatnak a felhasználók egészségügyi állapotáról.

Dr. Streicker szerint a gépi intelligencia és az algoritmusok ereje az összes meglévő adatforrás integrációjában rejlik. Ez azért is fontos, mert a mostani kínai koronavírus esetében sem állnak rendelkezésre olyan validált modellek, melyekkel megállapítható lenne, hogy mely – emberek által felállított – előrejelzésnek kell valóban jelentőséget tulajdonítani. Az AI használatával azonban több – fizikai értelemben vett – rendellenesség alapján a földrajzi területek mellett az egyes egyének is specifikálhatók.

Nyerünk vagy veszítünk a túlzott megfigyeléssel?

Ugyanakkor mindez veszélyeket is rejthet magában. Kínában nem ismeretlen az emberek mesterséges intelligencia segítségével történő megfigyelése, az ez alapján kialakított társadalmi kreditrendszert ugyanis idén szeretnék teljes mértékben bevezetni. A szabályok betartatását célzó rendszer adatok gyűjtésén és megosztásán keresztül jutalmazza, illetve bünteti az embereket és a vállalatokat a kreditpontszámaik alapján.

Dr. Streicker úgy véli, olyan intelligens eszközre lenne szükség a járványok esetében, amely az egyes embereket tudná azonosítani és megakadályozni őket például az utazásban. Erre azonban még nincs megfelelő eljárás, és az is többször bebizonyosodott, hogy a kialakított módszerek elfogultak lehetnek bizonyos csoportokkal szemben.

A szakember hozzátette: még a nyugati országok is „túlságosan gyorsan” haladnak az egészségügyi megfigyelésben. Legyen szó különféle wellness applikációkról vagy az adatokra éhes tech óriásokról, amelyeknek kifejezett érdeke az egészségügyi rendszerbe történő „befurakodás”.

Olyan megoldásra lenne tehát szükség, amely egyedileg képes modellezni az esetleges járványok kitörését. Ezzel azonban még korántsem lenne vége a történetnek, hiszen össze kellene hangolni a valós és indokolt igényeket az öncélú információszerzéssel, és mindez csak a technológiai oldala a járványok kutatásának.

Forrás: