Az adatözönnel tehát sokan egyszerűen nem tudnak mit kezdeni. Ha pedig valahol mégis belevágnak egy-egy big data projektbe, akkor könnyen megakadhatnak. Sokszor pedig még az igényeket sem tudják definiálni, így a kezdeti lelkesedés hamar alábbhagy, és a projekt egyszerűen elhal.

Pedig a Forbes szakértője, Gladys Kong szerint a titok csupán annyi, hogy először mindig kis lépésekben kell gondolkodni. Elsőként tehát egy egyszerűbb problémát kell azonosítani a vállalaton belül, és annak megoldásához kell igénybe venni a big datát. Mivel ebből majd várhatóan körvonalazódik, hogy az adott szervezet működése hogyan tehető hatékonyabbá, így ezt követően már el lehet kezdeni a mérföldkövek meghatározását.

Jó példa erre az a kereskedelmi cég, amely elsősorban diszkontáruházakat üzemeltetett. Viszont szerettek volna terjeszkedni egy új, felső kategóriás üzlet megnyitásával. Azt azonban nem tudták, hogy miként lehet egy ilyen bolt sikeres, és nem volt megfelelő adatkészletük sem a megalapozott döntés meghozatalához.

Ekkor jött képbe a szakértő, aki prezentálni tudta számukra a szükséges mobil helymeghatározási és gyalogosforgalmi adatokat, így sikerült meghatározni a lehetséges ügyfélkört. Meg is nyitották az új boltot a megfelelő helyszínen. Mivel az üzlet jól megy, így az ismeretek birtokában a cég már „adatközpontú” stratégiai döntéseket hozhat az újabb boltok egységek megnyitásáról.

Korábbi döntések újraértékelése

Az „okos” gondolkodásmódra történő áttérés egyik legkönnyebb módja egyébként a vállalat korábbi döntéseinek újraértékelése. Érdemes megvizsgálni, ezek hogyan alakultak volna az adatok felhasználásával. Máshogyan gondolkodtak volna a problémáról a vonatkozó adatsorok ismeretében? Ha igen, akkor konkrétan min változtattak volna?

Például a mobil helymeghatározási adatok segítségével elemezhető a gyalogosforgalom egy adott (például a Black Friday és a karácsony között eltelt) időszakban. Ezt követően az információk összevethetők az eladási mutatókkal és a marketingadatokkal, majd megkereshetők az ezen változók közötti esetleges összefüggések. De a helymeghatározási adatok akár a rendelkezésre álló CRM adatokkal is összehasonlítók, így feltárhatók az ügyfélkapcsolat-kezelési rendszer esetleges ellentmondásai, és jobban megérthetők az ügyféligények.

A kezdeti lépésekhez tehát elegendő lehet egyszerűbb, de valós eseteken alapuló információkkal dolgozni. Vannak rá példák, hogy már akár ezekből is választ lehet kapni a különféle üzleti kérdésekre. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a növekedéssel párhuzamosan később ne lenne szükség nagyobb beruházásokra és adattudósok alkalmazására, de induláskor mindenképpen érdemes a „sok kicsi sokra megy” elvét alkalmazni.