Mennyire kukkolják az életünket az okosautók?

Mennyire kukkolják az életünket az okosautók?

Mennyire kukkolják az életünket az okosautók?

autó

3 perc

A járművek által gyűjtött adatok biztonságosabbá tehetik a közlekedést és életeket menthetnek, de illetéktelenek kezébe is kerülhetnek. Az intelligens autók terjedésével egyre központibb kérdés a megfelelő adatkezelés, amely a két éve bevezetett GDPR miatt is megkerülhetetlen.

Az autóipar technológiai fejlődésével egyre többen használnak internetre kapcsolt járműveket a világ minden táján, a statisztikák szerint 2023-ra 76 millió új okosautó lesz forgalomban. Ezek a gépkocsik rengeteg hasznos adatot gyűjtenek saját műszaki állapotukról és a sofőrök vezetési szokásairól, amelyeket a gyártók például későbbi termékfejlesztésekhez használnak fel, hogy kényelmesebbek, fenntarthatóbbak és biztonságosabbak legyenek a gépkocsik és a közlekedés. Az adatok egy része azonban személyes információ is egyben, amivel az autóhasználók sokszor nincsenek is tisztában.

Vajon tudjuk, hogy pontosan milyen információkat rögzítenek a járművek, és mi történik aztán ezekkel? A többi között ezeket a kérdéseket vizsgálta a GDPR bevezetésének második évfordulója kapcsán a flottakezeléssel foglalkozó LeasePlan a Mobility Monitor felmérésében. Az uniós adatvédelmi rendeletet (GDPR) 2018. május 25-én vezették be.

Milyen adatokat gyűjt a connected car?

Az összekapcsolt gépkocsik elektronikus vezérlőegységei és infotainment rendszerei szinte minden mozzanatot rögzítenek, ami az út során történik. Egyrészt olyan műszaki adatokat gyűjtenek, mint például az üzemanyag- és olajfogyasztás vagy épp a motorteljesítmény, amelyeket a fejlesztéseknél használnak fel. Az információk emellett biztonsági és bűnmegelőzési, továbbá értékesítési és biztosítási szempontból is fontosak a gyártók számára.

Másrészt az autók a sofőrökhöz köthető, személyes adatokat is folyamatosan rögzítenek, amelyeknek a szolgáltatások, illetve a hirdetések testre szabása szempontjából van jelentőségük. Ilyenek például az útvonal, a helyadatok, a sebesség, a vezetési stílus, a zenehallgatási szokások vagy akár a telefonhívások is.

Az adatok gyűjtése egyszerre szolgálhatja a gépjárművezetők személyes igényeit, a fejlettebb, környezettudatosabb járművek gyártását, a karbantartási problémák előre jelezhetőségét, a hatékonyabb forgalomirányítást, és jelenthet kontrollvesztést a személyes adatok felett.

Az Amszterdami Egyetem kutatása szerint ugyanis az okosautó-tulajdonosok sokszor nemcsak azzal nincsenek tisztában, hogy pontosan milyen információkat rögzítenek a járműveik, hanem azzal sem, hogy kinek van hozzáférése az adatokhoz és mire használja őket. Az is felmerülhet kérdésként, hogy ezekben az esetekben az adatgyűjtés és -kezelés vajon megfelel-e a GDPR előírásainak. Előfordulhat, hogy a gyártók nem fogalmazzák meg egyértelműen, miről is szereznek információt, amikor beleegyezést kérnek az adatkezeléshez. Emellett további rizikót rejt, hogy az adatok rossz kezekbe is kerülhetnek, hiszen az autók közvetlen internetre kapcsolása megemeli a kibertámadások kockázatát.

Féltjük az adatainkat

A nem megfelelő tájékozottságot és az ebből fakadó bizonytalanságot a Mobility Monitor felmérés is alátámasztja. Az Ipsos kutatóintézettel közösen készített, 16 országot lefedő és 4000 járművezető részvételével készült felmérés alapján a válaszadók 53 százaléka aggódik amiatt, hogy ki és milyen információkat gyűjt a fedélzeti számítógépből. Emellett 52 százalékukat aggasztja, hogy személyes adataik azután is elérhetők maradhatnak az autóipari cégek számára, hogy kocsijukat eladják vagy lízing esetén visszaadják a lízingtársaságnak. 49 százalékuk pedig attól tart, hogy adataikat harmadik felekkel is megosztják.

A kutatás azonban arra is rámutat, hogy a járművezetők jó része anonimitását megőrizve hajlandó lenne megosztani ezeket az adatokat, ha az a jobb vezetési élményt szolgálja.

  • Például a válaszadók 70 százaléka a forgalmi torlódások és az utazási idő csökkenését várná el az adatokat hasznosító fejlesztésektől,
  • szintén 70 százalék az üzemanyag- és karbantartási költségek, illetve 68 százalék a járművek kibocsátásának csökkenésére számítana.
  • További 66 százalék pedig örülne, ha a gyártók az adatokat az autók teljesítményének javítására használnák.

Ki rendelkezzen az adatözön felett?

„Az összes autóipari szereplő – gyártók, beszállítók, lízingtársaságok, szolgáltatók – felelőssége óriási abban, hogy megalapozott döntéshozatalt tegyenek lehetővé a járművezetők számára azzal kapcsolatban, kivel és milyen adatokat osztanak meg. Ennek érdekében könnyebbé kell tenni az autós adatok típusának és az adatgyűjtés céljának a megértését. Ezenfelül az egyre okosabb autók információi nem kerülhetnek olyan fekete dobozokba, amelyek felett kizárólag a gyártók rendelkeznek. Véleményünk szerint inkább köztes helyként egy 'semleges szerver' lenne a jó megoldás, amit nem a gyártók, hanem egy független fél működtet és finanszíroz, így elkerülhető, hogy bármelyik vállalat adatmonopóliummá válhasson. Egy felügyelt, de semleges szerverrel anonim módon összesíthetők az adatok, így azok az adatvédelem biztosítása mellett használhatók fel a vezetési élmény javítására” – mondta Tex Gunning, a LeasePlan CEO-ja.