Ez az oka annak, hogy 2022-től Európa-szerte új biztonsági technológiák használatát teszik kötelezővé az új járművekben, idetartoznak a vezetőfigyelő funkciók is.

Végzetes balesetekhez vezethet a mobilozás, az új fejlesztés figyelmezteti a sofőrt, ha nem megfelelően figyel az útra

A Bosch német konszern a technológia egyik élharcosának vallja magát, és decemberben bejelentette, hogy kifejlesztett egy olyan beltéri megfigyelő rendszert, amely képes érzékelni, ha a vezető álmos vagy nem a vezetésre koncentrál.

A technológia, amelyet 2022-től építenek be az új autókba, kamerák és mesterséges intelligencia (MI) segítségével figyeli, hogy mikor kezd a sofőr szeme fáradni. A rendszer azt is észreveszi, ha a járművezető figyelmét eltereli például a mobiltelefonja vagy egy másik utas.

A valós vezetési helyzetek segítségével kifejlesztett algoritmus a szemhéj pozíciója és a pislogás gyakorisága alapján képes megítélni, hogy mennyire fáradt a vezető. A rendszer képes lesz figyelmeztetni is őket, javasolhat egy szünetet, de akár a jármű sebességének csökkentésével is reagálhat.

Az utastérfigyelő rendszer első és hátsó kamerát is használ, de monitorozza a biztonsági övek és a légzsákok rögzítését is

„A riasztás formájáról – legyen az hang- vagy fényjelzés, sebességcsökkentés, vagy akár a kormánykerék vibrálása – az autógyártó dönt, hiszen a rendszer a márkák és a fogyasztói igények szerint adaptálható” – magyarázta Annett Fischer, a Bosch belső ellenőrzési rendszerének szóvivője a CNN Business-nek.

Életmentő funkció

Az Egészségügyi Világszervezet 2018-as globális jelentése szerint évente több mint egymillió ember hal meg közúti közlekedési baleset következtében. A vezetés közbeni telefonálás – akár készülékkel a kézben, akár kihangosítva – négyszeresére növeli a baleset kockázatát, egy SMS elküldése pedig körülbelül 23-szorosára.

A Brake brit közlekedésbiztonsági szervezet kampányigazgatója elmondta, hogy a fáradtság különösen a hivatásos sofőrök számára jelent nagy problémát. Ezek a vezetők sokszor igen hosszú időt töltenek a kormány mögött, és gyakran olyan nagy nehézgépjárműveket vezetnek, amelyek baleset esetén hatalmas pusztítást okozhatnak.

„A technológiának óriási szerepe van abban, hogy sikerüljön egy olyan világot teremtenünk, ahol senki nem veszíti el az életét, vagy nem szenved súlyos sérülést a közutakon, és mi nagy örömmel fogadjuk az olyan fejlesztéseket, mint például az álmosságérzékelő rendszerek, amelyek a biztonság javítását szolgálják” – tette hozzá Joshua Harris.

Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács kommunikációs igazgatója egyetért azzal, hogy hosszú távon ezek az innovációk elősegítik majd a balesetek megelőzését. „Hosszú időbe fog telni azonban, mire minden jármű rendelkezni fog a technológiával. Addig pedig másféle megoldásokat is kell találnunk a problémára” – véli Dudley Curtis. Példaként említette az európai vezetési órákra (maximum napi 9 óra) szóló korlátozások szigorúbb végrehajtását és szabályozását.

Ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy a vezetők túlzottan ezekre a rendszerekre fognak támaszkodni. „A sofőrök továbbra is felelősek azért, hogy mindig éber állapotban legyenek, és folyamatosan a vezetésre koncentráljanak akkor is, ha ezek az újítások be vannak építve a járműveikbe” – emelte ki Curtis.

Adatbiztonsági problémák

Egy másik fontos tényező, amivel kapcsolatban aggályok merültek fel, az az adatbiztonság. A kamerát használó vezetőfigyelő rendszerek ugyanis nagy mennyiségű személyes adatot gyűjtenek a járművezetőről és az utasokról is.

A Bosch szerint a rendszerük által összegyűjtött adatokat kizárólag a gépkocsiban található szoftver fogja felhasználni, azokat soha nem menti el, és nem továbbítja sem a vállalatnak, sem harmadik félnek. Annett Fischer hozzátette, hogy ha a gyártó a járművezető bármely adatát tárolni szeretné, ahhoz szüksége lesz az autós beleegyezéséhez is.

A közlekedésbiztonsági tanács kommunikációs igazgatója szerint a fogyasztói bizalom elnyerése érdekében az átláthatóság elengedhetetlenül fontos. Arra ösztönzi a járműgyártókat, hogy világosan magyarázzák el, hogyan működik a technológia, hogyan használják az adatokat, és mennyi ideig tárolják azokat. „Ha ez a rendszer képes megmenteni saját életünket és mások életét is, akkor azt mindenképp nyitottan kell fogadnunk” – tette hozzá a szakértő.