A rendszer egyik úttörője az 1950-es években megjelent Sensorama volt. A szerkezet segítségével rövidfilmeket lehetett megnézni, közben pedig a gép a látvány mellett hang- és szaghatást, illetve az érintés érzetét is biztosította – olvasható a 24.hu összefoglalójában.

A technika ezután sokat fejlődött, a hordozható VR-készülékek megjelenésére az 1960-as évek második feléig kellett várni. Aztán jött 1991, a Sega és a Sega VR, amelyet kifejezetten a nagyközönségnek, szórakoztatás céljából készítettek el.

Ezek a szerkezetek messze nem értek el akkora sikert, mint a mai darabok. Ennek oka egyrészt anyagi lehetett, illetve az, hogy maga a megtapasztalható valóság nem volt olyan magával ragadó, mint a 2010-es évek termékeinél.

A ma is dúló „VR-forradalom” kirobbantója Palmer Luckey volt, aki 2011-ben, 18 évesen készítette el a mai darabok alapjául szolgáló CR1 prototípust, mely később az áttörő sikert is meghozta számára. Luckey egy Kickstarter-kampánnyal és egy Oculus Rift nevű „búvárszemüveggel” később dollármilliomos lett.

Mára nagyon sok vállalat gyűlt – más iparágakból is – a virtuális valóság köré. A Coca Cola és a McDonald’s például a termékcsomagolásba rejtették a szemüveget, de jól látszik a trend a különböző technológiai expókon is, ahol rendre a legjobb fejlesztések között tartják számon a legújabb Virtual Reality sisakokat.