Kötelező elektronikus fizetés: tovább fehéredik a gazdaság

Kötelező elektronikus fizetés: tovább fehéredik a gazdaság

Kötelező elektronikus fizetés: tovább fehéredik a gazdaság

pénzügy

3 perc

2021. január 1-jétől valamennyi, online pénztárgépet használó kereskedő számára kötelezővé válik az elektronikus fizetések elfogadása. A döntés a gazdaságfehérítő intézkedések újabb eleme. A készpénzállomány ugyanis újabb rekordot döntött Magyarországon, és meghaladta a 6965 milliárd forintot – derül ki Bákonyi László adójogi szakértő elemzéséből.

Az online kasszával rendelkező kereskedőknek jövő évtől kötelező lesz elektronikus fizetési lehetőséget is biztosítaniuk. A döntés mintegy 60 ezer olyan vállalkozást érint, ahol most még kizárólag készpénzzel lehet fizetni.

Nemcsak a bankkártyás fizetés bevezetése jelenthet megoldást az érintett vállalkozásoknak: az azonnali fizetésre épülő új fizetési megoldások – például a QR-kódos fizetés vagy az elektronikuspénz-alapú digitális tárcamegoldások – is elfogadhatók lesznek.

„Az intézkedés a versenyképesség növelése és a vásárlók kényelme mellett a különféle visszaélések további visszaszorítását is célozza. Például a készpénzhasználat mérséklését, amely fontos lépés a gazdaság további fehérítése felé” – értékelte az adójogi szakértő.

A NAV-nak bevált az online kasszák valós idejű adatküldése

Jól szemlélteti a helyzetet az online pénztárgépek bevezetése után tapasztalt trend. Magyarországon 2014. szeptember 1-jétől vált kötelezővé az online pénztárgép használata. A rendelet értelmében a készülékeknek adóügyi ellenőrző egységgel kell rendelkezniük, amely egy mobil adatátvitelre képes SIM-chipet tartalmaz.

  • Az Európai Bizottság kutatása szerint 2014 és 2016 között 530 milliárd forinttal több bevétel folyt be a magyar költségvetésbe az intézkedésnek köszönhetően.
  • A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz naponta átlagosan 10 millió nyugta adatai futnak be 213 ezer online kasszából.

Valós idejű adatokat küldenek az adóhivatalnak a többi között a következő szektorok: kiskereskedelem, gyógyszertár, járműkiskereskedelem és -javítás, vendéglátás, személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, valamint pénzváltás, kölcsönzés, egyes javítási tevékenységek, fizikai közérzetet javító szolgáltatás és testedzési szolgáltatás.

Bákonyi László hozzátette: a Pénzügyminisztérium adatai szerint 2016-ban a pénztárgépek rögzítette éves forgalom 9.780 milliárd forint volt, míg 2017-ben – újabb szektorok bevonását követően – már 11.011 milliárd forint.

A készpénzhasználat visszaszorítása újabb növekedést hozhat ezekben a forgalmi adatokban. Magyarországon ugyanis az utóbbi időszakban stagnál a bankkártya-elfogadóhelyek száma: 2019 végén 147 ezer kártyaterminált tartottak nyilván. Miközben a jegybank statisztikái szerint a hazai készpénzállomány folyamatos emelkedést mutat: június végére elérte a rekordot jelentő 6965,3 milliárd forintot. Egyetlen hónap alatt 74,1 milliárd forintos volt a növekmény.

Digitális megoldások a bankkártya helyett

A GVH még 2019 nyarán tette közzé a bankkártya-elfogadással kapcsolatos vizsgálatának eredményeit. A versenyhivatal egyik következtetése az volt, hogy a legalacsonyabb forgalmú kereskedők számára a kártyaelfogadás költségei – elsősorban a fix költségek miatt – olyan magasak, hogy a vállalkozások egy részének nem éri meg a kártyás fizetés biztosítása.

A jövő évtől életbe lépő szabályozás viszont már egyenlő versenyfeltételeket biztosít a bankkártyás, illetve más elektronikus fizetési szolgáltatások (például a márciusban elindított azonnali fizetésre épülő megoldások) számára.

A GVH szerint a következő hónapokban általánosan elérhetővé válhatnak és elterjedhetnek azok a megoldások, amelyek lehetővé teszik az elektronikus tranzakciók gyors és biztonságos lebonyolítását, és élénkülhet a verseny a fizetési rendszerek piacán. Mindez pedig csökkentheti a fizetési tranzakciók költségeit mind a hazai fogyasztók, mind a magyarországi kereskedők számára.