Az IoT, vagyis a Dolgok Internete az elmúlt években már a biztosítással foglalkozó cégeknél is megjelent, amihez hozzájárulnak a magasabb szintre emelt adatelemzési lehetőségek és a mesterséges intelligencia is. Ez különösen igaz az autóbiztosításokra, míg a lakásbiztosítások, és különösen az életbiztosítások inkább lemaradtak. 

Az eddigi kísérletek és tesztprogramok mind azt mutatták, hogy hiányzik a beérkező hatalmas adatmennyiség megfelelő kezelése, és itt nemcsak a feldolgozásról van szó, hanem arról is, hogy ezeket az adatokat megfelelően megvizsgálják, majd releváns és személyre szabott ajánlatok készítésére és a fogyasztói elköteleződés kialakítására használják fel őket. Azok az insurtech cégek fogják tudni kihasználni az IoT teremtette lehetőségeket, amelyek valóban alkalmazzák a fejlettebb analitikai módszereket, a gépi tanulást és a mesterséges intelligenciát.

Az insurtech szegmens a biztosításhoz kapcsolódó technológiai újításokon dolgozó vállalkozásokat foglalja össze.Sok fogyasztót aggaszt az adatkezelés biztonságának kérdése, nem bíznak abban, hogy a róluk gyújtott rengeteg adattal nekik segít a biztosító, és ebben részben igazuk is van – jelenleg ezek leginkább a vállalat költséget csökkentik, segítik az árazást és mérsékelik a rizikót, az ügyfél számára viszont nem jelentenek valós előnyt. Ahhoz, hogy az internethez kapcsolt készülékek és a segítségükkel nyert adatok igazi előnyt jelentsenek a biztosítottak számára is, szükség van az adatkezelési szabályok újragondolására. Egyrészt a biztosítóknak a megszerzett előnyök nagyobb részét tovább kell adniuk a fogyasztóknak, másrészről lehetővé kell tenniük, hogy minden szerződő fél menedzselhesse a saját adatait. Emiatt várható, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak az adatbiztonságról gondoskodó insurtech vállalatok. 

Az idei trendek köze tartozik a marketingstratégiák újragondolása is. Megváltozott ugyanis a piac, előtérbe került a „pull” stratégia, vagyis amikor a cégek megpróbálják felismerni a vevői igényeket, és ezzel bírják rá a vásárlókat, hogy vásárolják meg a terméket. A legtöbb társaság azonban még mindig „pushol”, vagyis próbálja a terméket ráerőltetni a vevőkre, ahelyett, hogy azok valós igényeit próbálna megérteni, és a megfelelő helyzetben ott lenni, szükség esetén megoldást kínálni neki. Az emberek többsége ugyanis nem az ügynökkel szemben ülve jön rá, hogy neki biztosításra van szüksége, vagyis a vállalatnak kell ott lenni azokban a helyzetekben, amikor egy-egy ilyen döntés megszületik, és a hagyományos szolgáltatásokon felül újakat is kínálni. Ezekben a helyzetekben az insurtech cégek biztosítják a platformot és a jobb megértést, és teszik lehetővé a biztosítónak, hogy minél több élethelyzetben és döntési szituációban jelen lehessen, és ezáltal értékesebb szolgáltatást nyújthasson.

Idén a blockchain, vagyis az elosztott, folyamatosan növekvő adatblokkokból álló listát nyilvántartó, a hamisítást és adatmódosítást megakadályozó módon működő adatbázis is sokat fejlődhet. Korábban, amikor olyan nagy cégek, mint a Goldman Sachs, a Morgan Stanley és a Banco Santander otthagyták az R3 Blockchain Group-ot, ezt sokan úgy értelmezték, hogy a blockchain technológia mégsem annyira jó dolog, mint aminek eleinte gondolták. Pedig ennek pont az ellenkezője igaz. Egyáltalán nem szokatlan, hogy egy cég azért lép be egy konzorciumba, hogy gyorsabban szerezhesse meg azt a tudást, amivel aztán önállóan valósíthatja meg a terveit és juthat kompetitív előnyhöz. Ez különösen igaz az olyan befolyásos technológiát használó iparágakra, mint például a blockchain. 

Minden jel arra mutat tehát, hogy a biztosítók és az insurtech vállalkozások közti kapcsolat egyre élénkebbé válik, és a vállalatok megpróbálnak egyre több tudást kinyerni azokból a startupokból, amelyekbe befektettek. Sok társaságnál várható, hogy a befektetés mellett esetleg olyan inkubátorprogramokat is indít, melyek a cégen belül gyorsíthatják fel a fejlesztéseket. 

Forrás: ITL