Az Egyesült Államokban a válaszadók 54 százaléka használta legalább néha a „kérlek” szót, míg 19 százalékuk azt mondta, hogy ezt gyakran megteszi. A virtuális asszisztenssel való kommunikációban jelentős különbség mutatkozik a nemek között. Az udvariassági formulát esetenként használók között ugyanis jóval több a nő, mint a férfi (62%, illetve 45%).

Több elmélet is magyarázhatja

A felmérés készítői szerint a különbség egyik lehetséges oka, hogy a férfiak előfordul, hogy udvariatlanok a nőkkel, a virtuális asszisztensek pedig, mint például Alexa vagy Siri, általában „nők”. Az ENSZ publikációja viszont azt emeli ki, hogy a hangvezérlés jellemzően női hangja azt a jelzést küldheti a felhasználóknak, hogy a gyengébbik nem képviselői általában engedelmesek, és alig várják, hogy segíthessenek.

Ettől eltérő elmélet is született a hölgyek udvariasabb viselkedésének magyarázatára: a férfiak egyszerűen máshogy viszonyulnak a technológiához. Sőt, kulturális értelemben véve a műszaki dolgokat praktikusnak és férfiasnak tekintjük. A The Verge cikke azt is hozzáteszi, hogy a férfiak komfortosabban érzik magukat a technológiával, és jobban érdeklődnek annak elsajátítása iránt, mint az ellenkező nem képviselői.

De fontos-e egyáltalán az udvariasság?

A kutatócég munkatársai arra nem kérdeztek rá, hogy miért érzik vagy nem érzik úgy a válaszadók, hogy udvariasan kell megszólítaniuk az eszközt. Kérdés, hogy egyáltalán udvariasnak kell-e lenni egy géppel szemben?

Vannak, akik szerint, ahogy egy kenyérpirítónak sem mondjuk, hogy köszönöm, itt sincs erre szükség. Persze a kenyérpirítóhoz egyébként sem beszél az ember, úgyhogy talán egy kicsit sántít a hasonlat. Előfordul, hogy a szülők is aggódnak, hogy az Alexa digitális asszisztenssel nem szépen beszélő gyermekükben rögzül a rossz szokás, és majd másokhoz is így szól. Erre egyfajta reakció, hogy egyes techcégek által fejlesztett új funkciók jutalmazzák, ha a gyerek udvariasan bánik a mesterséges intelligenciával.

Ember formájú robotok

Az udvariasság kérdése talán nem tűnik a legfontosabbnak, de a virtuális asszisztensek egyre elterjedtebbek lesznek és egyre többre képesek, a most lefektetett normák pedig évtizedekre rögzülhetnek. Érdemes abba is belegondolni, mi történik, ha nem egy okoshangszóróhoz, hanem például egy humanoid robothoz beszél valaki.

Érvek szólnak amellett, hogy a gépeket egyszerűen gépként kell kezelni, és úgy is kell szólni hozzájuk. Ugyanakkor az is igaz, hogy ahogy életünk egyre nagyobb része eszközök között zajlik, úgy jó lenne megtartani a megszokott szociális sztenderdeket, és továbbra is használni a kéremet és a köszönömöt – véli a szerző. Robotokkal körülvéve, nem kéne mi magunknak is robottá válni.