Az AI az emberi gondolkodást is fejlesztheti

Az AI az emberi gondolkodást is fejlesztheti

Az AI az emberi gondolkodást is fejlesztheti

még több IoT

1 perc

A mesterséges és az emberi intelligencia ötvözése komoly változásokat hozhat.

A technológiai fejlődés megállíthatatlan: nem is olyan régen még az okostelefon számított „nagy dobásnak”. Manapság azonban az úgynevezett hearables („hallható”) kiegészítők és a hangutasítással irányítható eszközök révén a felhasználók külön képernyő használata nélkül is rákereshetnek a számukra releváns információkra. De igénybe vehetnek ilyen készülékeket akár egy-egy munkahelyi feladat megoldásához is.

Ez a módszer az okostelefonokhoz képest kevésbé nevezhető diszkrétnek, hiszen a hangos beszéd vagy kérdésfeltevés bizonyos helyzetekben nemkívánatos lehet, esetenként pedig egyszerűen nem kivitelezhető. Így ez az eljárás praktikusság szempontjából korlátozottnak mondható.

Ezen a ponton „jön képbe” a mesterséges intelligencia (artifical intelligence, AI), ami segítheti az emberi intelligencia és interakciók „fejlődését”.

Találd ki, mire gondoltam

Példaként említhető az AlterEgo „gondolatolvasó” headset, amely a néma beszédfelismerés révén képes mérni az agy által a beszélőszerveknek küldött belsőjeleket.

Úgynevezett noninvazív készülékről van szó, amelyet a fülre, állra rögzítve kell viselni, használatához tehát nincs szükség külön műtéti eljáráshoz. 

Ez egy olyan arca illeszthető pánt, amely lehetővé teszi, hogy viselője némán kommunikáljon számítógépekkel, emberekkel, okosotthonos asszisztensekkel, így hangtalanul lehet váltogatni a tévécsatornák közt vagy pizzát lehet rendelni.

Az eszköz képes követni az arc és a nyakizom által generált apró elektronikai jeleket, amikor halkan olvasunk, vagy magunkban beszélünk. Része egy csontvezetéses fülhallgató, amivel lehetővé válik, hogy egy gépi hangon hallhassuk azt, amit más eszközviselők suttognak.

Arnav Kapur, a fejlesztés mögött álló MIT (Massachusetts Institue of Technology) Media Lab doktorandusz hallgatója egy interjúban elmondta, valamilyen „köztes megoldással” szerettek volna előállni. Nem akartak betolakodni a felhasználó „privát szférájába”, ugyanakkor egy olyan készüléket szerettek volna megalkotni, amelyet viselője irányíthat.

Az adatvédelem természetesen már más kérdés, ugyanakkor Kapur szerint az etikai kérdésekkel is foglalkoztak. Mivel egyelőre csak kísérleti projektről van szó, így a kereskedelmi forgalomba kerülésről egyelőre nem állnak rendelkezésre információk. Az viszont biztos, hogy egy ilyen fejlesztés piacra kerülésre mérföldkövet jelenthetne a viselhető kiegészítők területén.

A cikk folytatásában megvizsgáljuk, mivel járulhat hozzá a mesterséges intelligencia az üzleti sikerhez.