1. A logisztikai tervezés hiányának csapdája

A társaságok általában a fő tevékenységükre fókuszálnak, a logisztika számukra inkább csak költségtétel szokott lenni. Termelő berendezésekbe szívesen fektetnek, de a logisztika esetében elsőre gyakran csak a gépesítés és a tárolás jut az eszükbe. Az eszközöket (állványok, targoncák stb.) szállító cégek tanácsadói szinte kivétel nélkül úgymond kielégítik ezt az igényt, de az anyag- és információáramlást, illetve annak jellemzőit, egyéb eszközigényeit nem vizsgálják kellőképpen, általában nem készül komplett folyamatterv.

Sokan egyszerűsítik a feladatot: túlzsúfolják a raktári állványokat, így nem marad elég hely a manipulációs feladatok elvégzésére, és esetenként le is kell aztán bontaniuk az állványzat egy részét. Sokszor olyan kérdések sem kerülnek előtérbe, amelyek az anyagáramlásról és azok jellemzőjéről, a raktárban dolgozó emberek számáról, elvárt tudásukról, az elvégzendő feladatok priorizálásáról, ütemezéséről szólnak. Így könnyen épülhet olyan raktártechnológia, amely csak komoly kompromisszumok mellett képes ellátni feladatát – nagyobb létszámmal, magasabb költségek mellett.

„Nem lehet egy raktárban úgy gondolkodni, mint ami csupán egy tároló. A teljes folyamatot előre kell ismerni, modellezni, adott esetben szimulációt futtatni. E nélkül óriási a hiba esélye, és hatalmas a tét is, hiszen százmilliók úszhatnak el”- véli Pári Róbert, a QLM raktárlogisztikai megoldásokkal foglalkozó cég ügyvezetője.

2. A szaktudás csapda

Komoly kihívás egy összetett komponensekből álló rendszerből egy működőképes, hatékony raktárt kiépíteni. Kevesen is foglalkoznak mindent átfogó logisztikai tervezéssel, és ahol ténylegesen foglalkoznak, még ott is előfordulhatnak olyan szakmai kihívások, amelyekre nehezen találnak válaszokat, mert általában elméleti szakemberekkel folyik a tervezés.

Ugyanakkor csakis az integrált, gyakorlatias szemléletmód és a megfelelő tervezési módszerek segíthetnek abban, hogy egy valóban jól működő rendszer épüljön fel a tervekből. Sok szakértő egy-két lépésre lát előre. Szabó Ákos, a Gallus-csoporthoz tartozó Taravis Kft. ügyvezetője kiemelte: nagyon nem mindegy, hogy milyen válaszokat kap egy megbízó olyan kérdésekre, hogy milyen intenzitással, időbeli eloszlással érkezik az áru, milyen forgási sebesség várható majd a raktárban, foglalkoznak-e a logisztikai tervezők a termékjellemzőkkel, a kiszállítási volumenekkel, ütemekkel, tudnak-e folyamatokban gondolkodni, nem csak eszközökben.  

3. A szoftvercsapda

Nincs raktárlogisztika jól funkcionáló raktári szoftver nélkül. A cégek azonban gyakran csak egy vállalatirányítási (ERP) rendszer korlátozott funkcionalitású raktármodulját használják. Egy nagy komplexitású raktár működésének alapja egy raktárirányítási szoftver (WMS, azaz warehouse management software), amely nemcsak dokumentál, mint a legtöbb program, hanem irányítja a munkát, testre szabja a feladatokat, levezényli és ellenőrzi azok végrehajtását.

A szoftver tudja, hogy milyen logika alapján érdemes az árut tárolni, mozgatni. Észleli, hogy lassan forgó vagy gyorsan forgó áruról van szó, minden lépése algoritmusok által vezérelt. Akár azt is felajánlja egy-két hónapnyi adat alapján, hogy egy korábban lassabban forgó terméket átsorol a gyorsan mozgók közé. A raktárvezető dönt, hogy elfogadja-e a program javaslatát, vagy sem.

A piacon létezik néhány kisebb magyar raktárirányítási szoftver, amelyek funkcionalitásban átgondoltabbak, de ezen szoftverek mögött jellemzően egy-egy ember áll, aki egy személyben a szoftverfejlesztő, projektmenedzser, bevezető szakember, azaz minden funkciót együttesen ő látna el. Ha vele valami történik, akkor a szoftver jövője és a raktár működése is kérdéses lehet. A másik végletet a nagyon drága külföldi szoftverek jelentik, amelyek sok cég számára megfizethetetlenek. Pári Róbert szerint egy jó WMS-sel válik igazán élővé a raktár, de élővé is csak akkor válik, ha van mögötte gyakorlatorientált tervezési tudás.

4. A termékközpontú értékesítés csapdája

A nemzetközi cégeknek gyári kvótájuk van, hogy miből, mennyit kell eladniuk a vevő cégek logisztikai problémáitól függetlenül. Ők nem arra vannak berendezkedve, hogy a teljes logisztikai rendszer teljes problémakörét vizsgálják, csak terméket próbálnak értékesíteni. Aki egy lépéssel előre gondolkodik, az hajlamos is lehet arra, hogy egy adott problémát egy adott termékkel oldjon meg. Ez azonban kizárja annak lehetőségét, hogy a raktári működés optimalizált legyen, és akár egy szimuláció után történjen meg.

Az a cég lehet a befutó, amely komplex technológiát és megoldást akar eladni, és lehetőleg minőségi tervezéssel együtt. A szakértő azt javasolja, hogy a beszerzők olyan szolgáltató partnert keressenek, aki a vevőt képviseli a gyártónál, és ne olyat, aki a gyártót képviseli a vevőnél.

5. Az automatizálás csapdája

A munkaerő drágul, a megbízható dolgozók külföldre tartanak, a raktári folyamatok egyre bonyolultabbak, a hibázás esélye növekvőben. A munkaerőhiány azonban gyakran téves igényt hoz létre. Az automatizáció iránti vágy ugyanis megnőtt, de a magyar cégek többsége nem áll készen erre, a QLM tapasztalatai szerint tízből nyolc ilyen projekt megbukik. Ugyanis jól definiálható és automatizálható folyamatokat lehet csak automatizálni, de még ott van a megtérülés kérdése is.

A gépeknek lépésről lépésre meg kell mondani, hogy mit csináljanak. Ehhez át kell látni, és meg kell tervezni a logisztikai folyamatokat az áru érkezésétől annak kiadásáig. A folyamattervezés eredményeként lehet hagyományos megoldásokban, automatizált részfolyamatokban vagy teljesen automatizált megoldásban gondolkodni. Fontos a különböző koncepciók alkalmazhatóságának megtérülésszámítása is, ilyenkor szoktak a megbízók elfordulni az automata megoldásoktól.

„Tíz olyan cégből, amelyek az automatizálási igényüket megfogalmazták, csak kettőnek van valóban szüksége automata raktárra. Sokszor fordul elő, hogy nem automata, hanem félautomata rendszer is elég, az automata költségek egytizedéért”, véli Pári Róbert. Szerinte több évre előre kell gondolkodni, úgy, hogy a megfelelő lépések tervezése során természetesen már az automatizálást is szem előtt tartjuk. Első lépésben nem feltétlenül az azonnali automatizálás a megoldás, hanem önmagában a jó szervezettség is már sokat segít.

+1 Az Ipar 4.0 csapda

Divatos a fogalom, és sokan be is szereznek drága okoseszközöket, önvezető targoncákat, egymással kommunikáló rendszereket, de ekkor is kiemelten fontos a megfelelő logisztikai tervezés. Például előfordult már, hogy egy nagyobb cég önjáró targoncát szeretett volna alkalmazni a raktárában. A felmérések után azonban kiderült, hogy a meglévő létesítményben az akkori állvány elrendezéssel nem működött volna ez a megoldás, raktárátépítéssel viszont igen.