Már több ezer álláskeresőnek segített a Ready-díjas cég

Már több ezer álláskeresőnek segített a Ready-díjas cég

Már több ezer álláskeresőnek segített a Vodafone Ready-díjas cég

közszolgáltatás

2 perc

A „Kell egy B-terv” nevű karitatív munkaközvetítő felületen megalakulása óta több mint 4.800 olyan álláskereső talált új állást, akik többnyire a COVID miatt veszítették el munkájukat. A kellegybterv.hu adatbázisában jelenleg 730 vállalat és 14.000 munkakereső szerepel.

A B-terv különlegessége, hogy maga is a vírus miatt jött létre, hiszen az alapítók is állás nélkül maradt rendezvényszervezők és HR-szakemberek. A karitatív munkaközvetítő szolgáltatás a digitális térben segíti a vírushelyzet miatt állástalanná váltakat.

A kezdeményezés a – pandémiához rugalmasan alkalmazkodó kkv-kat és magánszemélyeket kitüntető – Vodafone Ready pályázat egyik nyertese lett, amihez kapcsolódóan a Vodafone Magyarország egy kutatás elkészítésével is támogatta a vállalkozás működését.

„Munkánk során folyamatos kapcsolatban vagyunk a vírushelyzet alatt állást vagy épp munkaerőt kereső partnereinkkel” – mondta Barathi Tamás, a Kell egy B-terv HR-nagykövete. Kezdeményezésük az „Új vállalati együttműködés” kategória díjazottja lett.

„A pandémia a megszűnő munkahelyeken túl megváltozott munkáltatói és dolgozói igényeket is hozott, a legtöbb vállalat eddig számukra ismeretlen újításokat eszközölt. Ezek meglepően nagy részét – például a home office intézményét – hamar megszokták, megszerették a munkavállalók, sőt sokan a járvány után is szívesen megtartanák azokat. Az ilyen jellegű tapasztalatainkat a Vodafone kutatásának eredménye is megerősíti, amely új lendületet ad a munkánknak” – tette hozzá a szakértő.

A Vodafone egy 1000 fős, reprezentatív felmérés elkészítésével segítette a Kell egy B-terv munkáját, amelyben a többi között arra kerestek választ, hogy milyen hatása van a koronavírusnak a hazai munkavállalókra, valamint, hogy azok hogyan fogadták a változásokat.

  • A lekérdezésből kiderült, hogy majdnem minden harmadik ember fizetése csökkent a járvány hatására, míg az aktív lakosság csupán 12 százalékának növekedett a jövedelme.
  • A kitöltők 40 százaléka a munkarendjében is tapasztalt változást: legtöbb esetben ez a home office, azaz a távmunka növekedését, a megváltozott munkaidőt és a napi, illetve heti beosztást jelentette.
  • Érdekes eredmény, hogy azok, akiknek a járvány miatt lehetőségük nyílt megismerkedni a home office-szal (a kitöltők 8%-a), többségében (82%-ban) szeretnék, ha később is lehetőségük lenne otthonról dolgozni.

A kérdőív arra is kitért, hogy mik azok a változások, amelyeket a munkavállalók a járványhelyzettől függetlenül is értékelnének. Az első helyre a kitöltők 38%-a a rugalmas munkaidőt írta. A legkedvezőbb munkahelyi jellemző közé a rugalmas munkaidő (81%-ban), a választható részmunkaidő (58%-ban), a törzsidő-mentes munkavégzés (49%-ban) és a home office lehetősége (48%-ban) jutottak leggyakrabban.

A rugalmas munkaidő a vonzó munkahelyi jellemzők között is dobogós lett, csak a versenyképes fizetés és a munkahely biztonsága, stabilitása előzte meg.

„A Kell egy B-terv számára készült kutatással nemcsak őket, de az egész hazai kkv-közösséget szerettük volna segíteni abban, hogy még inkább képesek legyenek igazodni a munkavállalók jelen helyzetben megváltozott igényeihez. A jelenlegi helyzetben rendkívül fontos, hogy a vállalatok nem csupán a piacukon és a gazdasági környezetben alkalmazkodjanak, de a belső működésüket is a megváltozott körülményekhez és munkavállalói igényekhez, szükségletekhez igazítsák. Úgy gondolom, a kutatás remek rálátást ad erre a témára” – összegezte Dobó Mátyás, a Vodafone Magyarország vállalati üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.

„A Vodafone, mint munkáltató idejekorán felismerte ennek fontosságát, és az elmúlt egy évben magunk is folyamatosan vizsgáltuk és vizsgáljuk munkatársaink újonnan felmerülő igényeit, és azokra gyorsan reagálva olyan újításokat vezettünk be, mint például a teljesen rugalmas munkaidő, a meetingmentes idősávok és különböző vállalati well-being programok” – folytatta a szakember.

A kutatásban 1000 fő vett részt, akik közül 617 volt gazdaságilag aktív. Az adatfelvétel 2021 februárjában és márciusában zajlott online kérdőíven keresztül. A minta reprezentatív a magyar lakosságra nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján.