A Covid-19 az egészségügyi, társadalmi és gazdasági kihívások mellett a háziállatok gondozásában is új helyzetet teremtett.

„A járvány első hullámában merült fel az ötlet, hogy valamilyen formában össze kellene fognunk, hiszen a kialakult veszélyhelyzet a házi kedvenceket is közvetve érintheti. Például abban az esetben, ha gazdájuk kórházba vagy karanténba kerül. Továbbá több menhelynél az iskolai menzák hirtelen leállása is gondot jelentett, mivel így kiesett az élelmezési ellátás egyik fontos forrása” – utalt vissza az egy évvel ezelőtti időszakra Kodolányi Endre, az Egyesített Vészhelyzeti Állatvédelmi Rendszer (EVÁR) koordinátora, a WebGarden ügyvezetője.

Ezért döntöttek úgy, hogy az érintett szervezeteknek egy külön technológiai platformot hoznak létre. Az EVÁR-nak jelenleg 56 tagszervezete van a NÉBIH és a Magyar Állatorvosi Kamara mellett. Fontos, hogy itt nemcsak kutyákról és macskákról van szó, hanem a kezdeményezés mindenféle házi kedvencre kiterjed.

A platformot a WebGarden fejlesztette. A 2006-ban alapított webdesign- és IT-cég székhelye Budapesten található, leányvállalatai pedig Podgoricában és Casablancában vannak. A cég társadalmi felelősségvállalásának két fő pillére az állatok jogai és a környezetvédelem. Időről időre önkéntesként is részt vesznek a mentésben és gondozásban. Először egy spontán szerveződő csapatként segítettek, majd 2019-ben megalapították a Speciális Egység Állatvédő Alapítványt.

„Azt látni kell, hogy a hazai állatvédelmi szervezetek igen túlterheltek, illetve a segítő munkákat sokan önkéntes alapon végzik. Az is probléma, hogy a menhelyeken állandó teltház van, így ezt is figyelembe véve próbáltunk segíteni” – hangsúlyozta a koordinátor. Az összefogás célja, hogy a koronavírus-helyzet miatt bajba jutott állatokon segítsenek, aminek része volt már az első hullámban is a minél szélesebb körű tájékoztatás és az előzetes felkészítés.

„Fontos az is, hogy az állattartók előrelátók legyenek. Ha esetleg valaki kórházba kerül, akkor legyen a távolléte alatt is, akiben megbízik, aki be tud jutni az otthonába. Készítse elő az eledeleket és szükség esetén az állat orvosságait is” – sorolta Kodolányi Endre. A hatékony segítségnyújtást szolgálja az EVÁR weboldalán található, kinyomtatható matrica is, amelyen fel lehet tüntetni a vészhelyzet esetén értesítendők adatait, illetve, hogy hány állat tartózkodik az ingatlanban.

A rendszer összefogja a szervezeteket, folyamatosan együttműködést és közös csatornákat biztosítva. A járvány után is szeretnék, ha megmaradna az EVÁR, és egy univerzális állatvédelmi rendszer lehetne. A platformon keresztül helymeghatározással, azonnal be lehetne jelenteni a felmerülő vészhelyzeteket, és a rendszer automatikusan riasztaná a területileg illetékes szerveket.

Digitális gazdikeresés – külföldön is

A digitalizáció már a kutyák örökbefogadását is elérte. A Pacsi Kutyamenhely Alapítvány 1998 óta létezik, és mentéssel, rehabilitációval, valamint gazdásítással foglalkozik. Tavaly nekik is megújulásra volt szükségük, hiszen a covid-helyzet hatására megnövekedett a menhelyre kerülő állatok száma.

A Ready pályázaton díjazott ötletük a digitális gazdásítás volt. A fejlesztést minden érintett hatóság elfogadta, és ennek köszönhetően már a tavaly áprilisi lezáráskor is sikerült átlépniük a határt az örökbefogadott állatokkal együtt. Európa több országából is találtak megfelelő gazdikat, így a kezdeményezés azóta is működik és folytatódik.

„Az ötlet a tavalyi kijárási tilalom miatt született. Ezalatt ugyanis rengeteg kutya volt nálunk, és felmerült, hogy külföldön is találhatnánk nagyobb számban gazdákat. Korábban Németországba is adtunk örökbe kutyákat, majd Angliával kapcsolatban is elkezdtük ezt a munkát” – mondta a Trend FM-nek az alapítvány elnöke. Glázer Klaudia hozzátette, hogy Magyarországon is próbálkoznak ezzel a megoldással.

A digitális gazdásítás része a jelentkezők online regisztrációja, a home check videóhívás, a háttérmunkálatok teljes digitalizálása, valamint az örökbefogadási szerződések digitális aláírása is. „A szűrést a GDPR betartása mellett egy külön algoritmus végzi, így hozzánk már csak azoknak az adatai jutnak el, akik valóban alkalmasak lehetnek az örökbefogadásra” – emelte ki a Pacsi Kutyamenhely elnöke.

Ezt követően az alapítvány ismételt ellenőrzést végez, majd videóhívás formájában veszik fel a kapcsolatot a jelentkezővel. A folyamatot a szervezet elnöke Angliából irányítja. A rendszeres kapcsolattartásra egy zárt közösségi oldalon keresztül van lehetőség. A hajdúböszörményi alapítvány részéről az utánkövetés gyakorlatilag a kutya élete végéig tart.

„A program népszerűségét jól mutatja, hogy van, aki már a második vagy a harmadik kutyát fogadja örökbe” – mesélte Glázer Klaudia, hozzátéve, hogy Budapesten is hasonló sikereket szeretnének elérni. „Sajnos hazánk még mindig nem nevezhető a felelős állattartás országának” – utalt ő is a magyarországi alapproblémára.

A gazdára talált kutyák külföldre történő szállítása a pandémia miatt sem egyszerű. Adminisztrációs szinten is többletfeladatot jelent, a határőrséggel pedig az összes érintett határ esetén külön-külön, online kell egyeztetni. Ugyanakkor virtuális örökbefogadásra is van lehetőség az olyan kutyák esetében, amelyeknek betegség vagy más okok miatt nem lehet külön gazdájuk.