Napjaink digitális világában már csak úgy lehet valaki sikeres, ha megérti és folyamatosan figyeli, hogy milyen tényezők befolyásolják az online vásárlási szokásokat. Épp ezért a KPMG „The truth about online consumers” című kiadványa 51 ország több mint 18 ezer fogyasztójának online vásárlási preferenciáit összegezte a földrajzi elhelyezkedés, életkor és termékkategória szerint. 

Dübörög az e-kereskedelem

„A mai fogyasztók már nem járnak vásárolni, hanem mindig és mindenhol vásárolnak. Magyarországon a teljes lakosság 39 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben legalább egyszer online, és az arány folyamatosan növekszik. A növekvő verseny és a magasabb fogyasztói elvárások miatt az áruházaknak át kell gondolniuk, hogy milyen online stratégiát követnek. Sokuk esetében a technológia újdonságok alkalmazása (virtuális valóság, 3D) legalább annyira fontos, mint a kényelmes és személyre szabott rendelési, fizetési vagy szállítási megoldások. 2017. januárhoz képest 2,8 millióval nőtt az online vásárlások száma, a kosárérték azonban európai viszonylatban továbbra is alacsony: 2500 forint. Ugyanez a mutató Lengyelországban 4000, Németországban pedig 5000 forint felett van” – összegezte Müller Zsolt, a KPMG kiskereskedelmi iparági szakértője.

Az idősebbek aktívabbak az online piactéren

A felmérés eredményei szerint a megkérdezettek évente átlagosan 17 alkalommal (havonta 1,25 alkalommal) vásároltak online. Az X generáció tagjai (az 1966 és 1981 között születettek) ennél valamivel több, éves szinten 19 tranzakciót hajtottak végre, és az elmúlt 12 hónapban többször vásároltak, mint bármelyik másik csoport. Tulajdonképpen az X generáció tagjai 20 százalékkal vásároltak többször online, mint a technológia-orientált Y generáció (az 1982 és 2001 között születettek). 

Miközben a babyboomerekről (1946 és 1965 között születettek) azt feltételezik, hogy jobban kedvelik a hagyományos vásárlási formákat, a kutatás azt mutatja, hogy semmivel sem vásárolnak ritkábban online, mint a fiatalabb Y generáció, ráadásul az átlagos tranzakciónkénti költésük is magasabb. Míg a babyboomerek egy vásárlás alkalmával átlagosan 203 dollárt költöttek, az X generáció 190, az Y generáció pedig 173 dollárt.

Müller Zsolt szerint fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a magyar babyboomer generáció kevésbé aktív online, mint például a német, amiben az is szerepet játszhat, hogy a német televíziós reklámok hozzávetőlegesen 70 százaléka online szolgáltatásokra fókuszál. 

Miért éppen online?

A fogyasztók leginkább azért szeretnek online vásárolni, mert kényelmes, a nap bármely órájában és a hét bármely napján megtehetik (58 százalékuk szerint ez az első számú érv). A kényelmet követően a második leggyakrabban említett szempont, hogy netes vásárlás esetén nemcsak az árak összehasonlítására van lehetőség, hanem arra is, hogy jobb ajánlatot találjanak.  

• A legtöbben (válaszadók 57 százaléka) az alapján választanak áruházat, hogy a keresett cikk, hol a legolcsóbb.
• A második és harmadik legfontosabb választási szempont, hogy milyenek a kínált szállítási és áru-visszavételi opciók (ezeket a válaszadók 43, illetve 40 százaléka említette).
• Érdekesség, hogy az elérhető készletállomány követhetőségében jelentős különbségek mutatkoztak az egyes generációk között. Az Y generáció tagjai kevésbé aggódnak amiatt, hogy nem látják az éppen rendelkezésre álló készleteket, szemben az X generáció 36 és a babyboomerek 37 százalékával.