A mesterséges intelligencia már a spájzban van

Kapcsolódó cikkek

A mesterséges intelligencia már a spájzban van

A mesterséges intelligencia már a spájzban van

IoT Podcast

2 perc

A következő évek technológiai szenzációja a mesterséges intelligencia lesz, előrejelzések szerint évente 40 százalékkal nőhet az MI piaca. Az Európai Unió is elképesztő összegeket fordít a területre a 2027-ig szóló költségvetéséből. De mi kell ahhoz, hogy valóban hatékonyak legyenek a vállalati fejlesztések? És jelenleg mennyire hálózza be mindennapjainkat az MI?

A teljes adást itt hallgathatja meg:

Először is érdemes tisztázni, hogy egyáltalán mit is nevezünk mesterséges intelligenciának. Maga a fogalom nem új keletű, az Egyesült Államokban ugyanis már több mint 60 éve felmerült ez a téma. A gyakorlatban viszont csak a 2010-es években terjedt el. Ennek oka, hogy csak ekkorra állt már rendelkezésre akkora számítási kapacitás és adatmennyiség, amely szükséges az MI betanulásához – mondta az Inspyre ügyvezetője.

Borzák Péter megfogalmazása szerint az MI képes az adatok feldolgozása során azoknak az értelmezésére, amelyek alapján következtetéseket von le egy bizonyos, meghatározott cél teljesítése érdekében.

„Képzeljünk el például egy hatalmas gépjármű-összeszerelő üzemet, ahol nagy gondot okoz, hogy az egyes alkatrészek hol találhatók, milyen előrendelésben lévő termékekhez lettek félretéve vagy melyik munkaszakaszban érintettek. Itt sietnek a segítségünkre a gépi látáson alapuló és a képfelismerő algoritmusok. Ezeknek köszönhetően a dolgozónak elég pusztán lefényképezniük egy alkatrészt és a kapcsolódó alkalmazás már pár másodperc alatt azonosítja is azt, az összes hozzá kapcsolódó adat megjelenítése mellett” – fejtette ki a szakember.

Az algoritmusok bevetésével versenyelőnyhöz juthatnak a cégek

Ugyanakkor az MI-től egyelőre sokan tartanak. Kicsit hasonló ez, mint a faxgépek vagy az internet megjelenésekor, amikor eleinte sokan úgy gondolták, hogy nekik nincs szükségük erre az újdonságra, vagy esetleg túlságosan költségesnek találták annak bevezetését. Pedig – amint arra Borzák Péter felhívta a figyelmet – ma már az MI-hez kapcsolódó technológiák is elérhető áron implementálhatók. Ráadásul komoly versenyelőnyhöz juthat az, aki hamarabb kezdi el ezeket használni.

Habár ma már lehetőség van meglévő algoritmusok lincenszelésére is, ennek ellenére nem minden esetben javasolt az úgynevezett „dobozos” megoldások alkalmazása. Az algoritmusok felépítése és alkalmazása ugyanis mindig az adott felhasználási céltól függ.

Első lépésként tehát magát az üzleti problémát kell megfogalmazni, hogy az adott helyen lássák, mire is szeretnék használni a kapcsolódó algoritmusokat. Ezt követően pedig elő kell készíteni az MI betanításához használt adathalmazt. Az utolsó lépés pedig az elkészült fejlesztés élesítése, éles üzembe állítása. Amennyiben valahol házon belül fejlesztenek, úgy ebben az esetben is javasolt külsős szakértőkkel együttműködni – tette hozzá.

A téma aktualitását jól mutatja, hogy az európai uniós költségvetésben is kiemelt szerepet kap a digitalizáció, azon belül is a mesterséges intelligencia. Az ügyvezető szerint nehéz elképzelni olyan üzletágat, ahol valamilyen negyedik generációs technológia bevezetésével ne lehetne azonnali hatékonyságnövelést elérni. Ugyanakkor Magyarországon még meglehetősen gyerekcipőben jár ezen technológiák üzleti alkalmazása.

Ennek oka általában a már korábban is említett, magas költségektől való félelem, pedig az innovatív megoldások bevezetése manapság már nem feltétlenül jár irreálisan nagy kiadással. További részletekért hallgassa meg az interjút!