Tömeges adatok a gyártósoron: hogyan működik egy okosüzem?

Tömeges adatok a gyártósoron: hogyan működik egy okosüzem?

Tömeges adatok a gyártósoron: hogyan működik egy okosüzem?

gyártás

2 perc

Az ipari dolgok internete (IIoT) forradalmasíthatja a gyártási folyamatokat. Íme, néhány főbb terület, ahol érdemes fejleszteni.

Szenzorok

A világhálóra csatlakoztatott gyártás során valós időben követhető nyomon a munkaerő, az anyagok, a gépek és a mozgatható eszközök pontos helye. Egyfajta digitális termelési környezet alakítható ki a gyártási és a vállalati erőforrás-tervezési rendszer integrálása, valamint a beágyazott- és folyamatvezérlési eszközök valós idejű kommunikációja révén.

Ebben segíthetnek például az okoscímkék, amelyek beépítésének köszönhetően digitálisan rögzíthető az egyes rekeszek helye és tartalma, így az is látható, mikor kell újratölteni azokat.

Mit tud az IIoT? Elérkezett a negyedik ipari forradalom a gyártásban

Az önvezető gépjárművek vagy éppen a virtuális kerítések (geofencing) megkönnyítik a szállítás és az árukezelés nyomon követését, illetve biztonságosabbá is teszik a kapcsolódó folyamatokat. A távfelügyeleti eszközök révén pedig monitorozható sok más mellett a levegő- és vízminőség, de a termékek különböző minőségi paraméterei is. Az egymással összekapcsolt alkotóelemek, szenzorok és vezérlők hálózata nagy mennyiségű hasznos információt biztosítanak a döntéshozók, üzemvezetők számára.

Adatok

A gépek és a vállalati rendszerek közötti zökkenőmentes információáramlás egységesíti a teljes gyártási folyamatot. A big data eszközök által gyűjtött adatok akár a vállalati környezeten kívül és igény szerint strukturált formában is elérhetők. Mindez megkönnyíti a dinamikus gyártási műveletek fejlesztését, illetve a méretgazdaságosság megvalósítását, amikor az egységek számának növelésével optimalizálják az egy termékre jutó költségeket.

Az Ipar 4.0 abban is segíthet, hogy ne csak tömegtermelésre legyen lehetőség, hanem kisebb mennyiségben, de nyereségesen állítsanak elő testreszabott termékeket.

A valós idejű kommunikáció és adatküldés segítségével növelhető a minőség és a megbízhatóság mind a gyártási folyamatok bevezetése előtt, mind a gyártás folyamata alatt. Az esetlegesen fellépő problémák pedig még időben orvosolhatók vagy akár meg is előzhetők. A karbantartási költségek is látványosan csökkenhetnek, ha a gyártás minden alkatrésze, gépe folyamatosan valós időben megfigyelhető. Ebben segíthetnek akár zaj- vagy mozgásfigyelő szenzorok.

A felhőalapú megoldásoknak köszönhetően pedig hatalmas mennyiségű adat állítható elő, dolgozható fel és tárolható költséghatékony módon. Ugyanakkor a tömeges „nyers” adatok önmagukban még nem elegendők, a big data jegyében megfelelően kidolgozott elemzési modellekre van szükségük a cégeknek.

Elemzés

A fejlett analitikai eszközök és a kognitív modellek révén „okosan” használhatók ki a big datában rejlő lehetőségek. A prediktív eszközökkel fontos információk nyerhetők az ügyfelektől, a beszállítóktól és a különféle gépektől. Így előre látható és ütemezhető a gépek karbantartása, valamint megelőzhetők az esetleges meghibásodások. Probléma esetén pedig átszervezhető például a gépsorok működési sorrendje, újrakonfigurálhatók vagy helyettesíthetők a termékek, amelyek gyártásához szükség lenne a meghibásodott alkatrészre. Ezzel csökkenthető vagy akár el is kerülhető a bevételkiesés, nem beszélve az ügyfélelégedettség növeléséről.

Összefoglalva elmondható, hogy az Ipar 4.0-ban hatékonyabban lehet alkalmazkodni az esetleges korlátokhoz, és még időben meg lehet tenni a szükséges megelőző intézkedéseket. Mindez nem jelenti azt, hogy a gyárakban ezentúl nem lesz szükség humán munkaerőre. A beruházásokat követően a munkavállalók a valóban fontos feladatokra koncentrálhatnak, legyen szó például az új gépek megalkotásáról, kreatív fejlesztésekről, amihez nélkülözhetetlen az emberi tudás.