Életmentők lehetnek a viselhető okoseszközök
Életmentő segítséget jelenthetnek a viselhető okoseszközök
2019. május 30.
A Dolgok Internete után következik a Test Internete.
Egy szép napon María Ángeles Medina spanyol háziorvos futni indult. A férje meglepte egy jól ismert gyártó fitneszeszközével, hogy sportolás közben is tudja mérni a pulzusát. Maríának feltűnt, hogy kocogás közben a viselhető kiegészítő rendre túl magas értékeket mutatott, de úgy vélte, hogy biztosan a műszer hibásodott meg.
Ám nyolc hónap elteltével úgy döntött, hogy beszerez egy kifejezetten orvosi készüléket a fitneszeszköz ellenőrzésére. Mivel meglepetésére mindkettő ugyanazt az értéket mutatta, megvizsgáltatta magát, és kiderült, hogy a Barlow-szindróma nevű szívbillentyű rendellenességtől szenved. Mivel időben észrevették, nem volt visszafordíthatatlan a folyamat. Egy háromórás szívműtétnek köszönhetően most már sokkal jobban érzi magát.
María nem csak pulzusmérőnek köszönheti, hogy megmenekült, hanem orvosi szakértelmének is, amely segített felismerni, hogy „valami nincs rendben”. Sajnos valószínű, hogy egy laikusnál már későn derülne ki, hogy mitől mért magas értékeket a pulzusszámláló.
Bár mindenkit, aki akár csak alkalmanként sportol, évente (legalább) egyszer alaposan ellenőriznie kellene egy orvosnak, a gyakorlatban ezt nagyon kevesen teszik meg. Különösen igaz ez több tízezer futóra.
Ugyanakkor egyre elterjedtebbek a különböző gyártóktól származó, többféle paramétert is mérő hordozható eszközök – vagy pont ellenkezőleg, ugyanazokat a paramétereket mérik különböző eszközökkel és letölthető alkalmazásokkal. Jó néhány alkalmazás csatlakoztatható különféle platformokhoz, mint például a Microsoft Health, Google Fit vagy Apple Health.
A Test Internete
Manapság tehát már rengeteg lehetőség van arra, hogy adatokat gyűjtsünk a saját testünkről, akár több forrásból is. Ez egyszerre lehet jó, és egyszerre eredményezhet káoszt a Big Data feldolgozásában.Éppen ezért, hogy megkülönböztessék az általános, nem egészséggel kapcsolatos hordozható eszközöktől, már elterjedőben van az úgynevezett IoB, vagyis Internet of the Body rövidítés.
Mi lenne, ha az összes IoB-eszköz adatait össze tudnánk gyűjteni, és egy speciális, kognitív számítástechnikai rendszerrel feldolgozni? Például, ha valaki szívritmuszavarral, magas vérnyomással küzd, és 48 órán belül három kilogrammnyi súlyveszteséget ér el, akkor okkal gyanakodhatnának súlyos szív- és érrendszeri problémára akár néhány órán belül.
Mint fentebb már megemlítettük, az adatokat több különböző forrásból is vehetjük, és pusztán az eredmények ismerete sem feltétlenül vezetne megelőzéshez. Ha viszont a folyamatba belevesszük a kognitív számítástechnikát is, akkor a rendszer már időben figyelmeztetheti viselőjét arra, hogy orvosi segítséget kell kérnie. De szükség esetén az eszköz akár riaszthat egy sürgősségi egységet is, hogy megtehessék a megfelelő lépéseket.
Forrás: