E-egészségügy: 2020-tól már a fogorvosok is digitalizálódnak

E-egészségügy: 2020-tól már a fogorvosok is digitalizálódnak

E-egészségügy: 2020-tól már a fogorvosok is digitalizálódnak

egészség

2 perc

Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai digitális egészségügy, hiszen januártól már a magánegészségügyi szolgáltatók és fogorvosok is csatlakoznak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) adatbázisához.

Az elektronikus egészségügyi rendszerhez hasonló IT-fejlesztések nagyban hozzájárulnak a kis- és középvállalati szektor szereplőinek digitalizációjához világszerte. Az online működésre váltó vállalkozásoknak azonban érdemes még nagyobb figyelmet fordítaniuk az informatikai eszközeiken tárolt adatok biztonságára.   

Tovább növekszik az EESZT adatbázisa, miután a magánegészségügyi szolgáltatóknak és fogorvosoknak januárig csatlakozniuk kellett a rendszerhez, ezt követően pedig 2020. június 1-jétől már adatokat is rögzítenek a felhőbe. A változással az összes érintett egészségügyi vállalkozás az internetre fogja kapcsolni a betegadatokat tartalmazó, helyi informatikai berendezéseit.

A digitális ügykezelések egyre látványosabb térnyerését az internetpenetráció bővüléséről szóló adatok is tükrözik. A nemzetközi informatikai fejlődést monitorozó Datareportal.com gyűjtése szerint  2019 elejére a Föld lakosságának már több mint fele (57%) volt jelen a világhálón, a mobilelőfizetések aránya pedig átlépte az 52 százalékot.  

De ki tömi be a biztonsági réseket?

A kialakult környezetben ugyanakkor szükségszerűvé válik a vállalkozások adatállományainak minél biztonságosabb feltételek melletti kezelése. Ennek elmulasztása komoly üzleti kockázatokat is hordozhat a digitális átalakulást most megkezdő, az adatbiztonságra eddig kevesebb figyelmet fordító cégek számára.

Részben ezzel magyarázható a Panda Security 260 hazai kis- és nagyvállalat IT-szakember körében végzett felmérésének eredménye, ami rámutat arra, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada szerint az ügyféladatok védelme a társaságok előtt álló legkritikusabb kihívás.

Ennek fontosságát a kutatás egy másik adata is tükrözi, miszerint az elmúlt 12 hónapban a válaszadók által képviselt cégek 60 százalékánál történt sikeres kibertámadás. Az elszenvedett károk közül legtöbben a vállalati működés hatékonyságának csökkenését említették, a dobogó második fokára pedig az adatvesztés került épphogy megelőzve a belső folyamatok leállását.

„A vállalkozások nem szoríthatják háttérbe a saját informatikai eszközeiken tárolt adatok védelmét. Azok a magáncégek, amelyek partnereik felé nem biztosítanak megfelelő IT-biztonsági feltételeket, végső soron saját működésüket kockáztathatják. Ezeknek a képességeknek a felépítése egy vállalkozásnál már a legkevésbé sem csak az informatikai szakemberek felelőssége. A cégek vezetőinek tisztában kell lenniük azzal, hogy a minél erősebb biztonsági szint megteremtése egymásra épülő rendszerek felépítését jelenti, amelyekhez a menedzsment átfogó ismeretére és döntéseikre is szükség van” – hívta fel a figyelmet Gölcz Dénes ügyvezető igazgató.