A következő évtizedekben gyökeresen átalakíthatja a jog minden területét a technológia. Azonban a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazása és a blokklánc-rendszerek terjedése ellenére a humán tényező továbbra is nélkülözhetetlen eleme marad a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak egyaránt – hangzott el a 30. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon, Szegeden.  

Noha a Big Data segítségével ma már bírák és ügyvédek profiljait is képesek elkészíteni, és akár egy per várható kimenetelét vagy bűncselekmények előfordulási helyét valószínűsíteni, az algoritmusok és szoftverek egyelőre képtelenek megbirkózni az ember által alkotott rendszerek – így például a jog – paradoxonjaival. Miközben a rutinszerű feladatokat kiválthatja a technológia, és átalakulhatnak jogászi munkakörök, a kibertér és a fizikai valóság közötti kapcsolat megteremtése, vagy a jogviszonyok ellentmondásainak kezelése egyelőre biztosan az ügyvédek, a közjegyzők és a bírák kezében marad.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint egyértelmű, hogyha lesznek, az a hivatásgyakorlás nagyon más lesz, mint a mai. Ma azt látszik, hogy a gép a sokszorosan ismétlődő tevékenységben jobb, mint az ember, de a kreatív, egyedi és az új dolgok megalkotásában gyengébb. Az ugrásszerű változások mindig sokkolták a társadalmat, de az ember mindig alkalmazkodott a változásokhoz. A jogi hivatások is csak alkalmazkodással és a lényegüket megőrző feladatvállalással tudnak megfelelni majd az új kor kihívásainak” – tette hozzá.

Különvélemény? A szoftverek előre megjósolják az ítéletet

A legújabb technológiákat a jog nem most kezdi el használni, a mesterséges intelligenciát vagy a nagy mennyiségű adatgyűjtést és -elemzést már jelenleg is a jog számos területén alkalmazzák. A Big Data segítségével a közösségi hálózatokon például elemezhető egyes jogszabályok társadalmi fogadtatása, de a nagy adathalmazok elemzése kamatoztatható a prediktív bűnmegelőzésben is.

Az algoritmusok ugyan nem tudnak pontosan előre jelezni egyedi bűncselekményeket vagy egy terrortámadást, de különböző változók alapján (bűncselekmények száma, italboltok és bárok sűrűsége, közlekedési csomópontok) hozzájárulnak a rendőri erőforrások pontosabb, ésszerűbb elosztásához.

A Nagy Adat másik nagy felhasználási területét a nagy mennyiségű jogi szövegek statisztikai elemzése jelenti. Elemzőszoftverek segítségével bírói és ügyvédi profilokat alakítanak ki, és mintázatokat, ismétlődéseket, szabályszerűségeket, összefüggéseket keresnek. Ezek a kimutatások előrejelzik, hogy például egy adott ügyre kijelölt bírónál várhatóan meddig tart majd az eljárás, és milyen – kedvező vagy kedvezőtlen – ítélet születhet.

Olvassa el a cikk folytatását is!