„Nem kell mélyelemzésekbe bocsátkozni ahhoz, hogy belássuk, az online digitális világ vállalatai már ma is mennyire meghatározó szereplői a piacnak, és üzleti modelljüknek mennyire integráns alapkövei az adatalapú szolgáltatások. Gondoljunk a Facebookra, a LinkedInre, a Google-re vagy az Amazonra. Nem vitás, hogy napjainkban ezek a szolgáltatók mutatják az utat ezen a téren (is)” – összegezte Lajtai Péter, a PwC Data Analytics-ért felelős vezető menedzsere.

A tanácsadó cég tanulmányában kiemelték: az adatokkal való kereskedelem jellemzően különböző iparágakból származó vállalatok között fog zajlani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyrészt azonos mértékben veheti ki mindenki a részét a kereskedelemből, másrészt, hogy azonos módon profitálhatnak belőle.

Lesznek iparágak, amelyek eladóoldalon megjelenve új szolgáltatási piacot, bevételt, vevőkört fognak találni, míg más iparágak – legalábbis rövid távon – inkább vevőoldalon tudnak jelentős értéket találni az új megszerezhető adatokban.

„A hazai és nemzetközi példák alapján úgy gondoljuk, hogy az eladók jellemzően nem elégszenek meg azzal, hogy nyers adatokat értékesítsenek. Ehelyett meglevő adataik értékét további specifikus feldolgozással, elemzésekkel vagy publikusan elérhető adatokkal való összekapcsolással, esetleg egyszerre mindkettővel növelik. Így az adatkereskedelem helyett értéknövelt szolgáltatással jelennek meg a piacon” – mondta Krányecz Csaba, a PWC Data Analytics csapatának vezető tanácsadója.

Jön a GDPR

Az üzleti szempontok mellett az új uniós adatvédelmi rendelet bevezetésének évében a jogi vonatkozásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. A GDPR (General Data Protection Regulation) 2018. május 25-én lép hatályba.

„Az Európai Unió jogrendszere szigorú – és folyamatosan szigorodó – szabályokat tartalmaz a személyes adatok kezelésére és komoly szankciókkal sújtja azokat a szervezeteket, amelyek az adatkezelés során nem járnak el jogszerűen. A GDPR pedig jelentős szemléletbeli változásokat is hoz, a többi között az adatkezelési jogalapok tekintetében” – hívta fel a figyelmet Gally Eszter, a Réti, Antall, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.
 
Hogyan alakult eddig a hazai helyzet?

Magyarországra ebben az esetben is inkább a követő magatartás jellemző, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne már aktuális helyi szinten is a téma. A globális trendekkel összhangban itthon is a telekommunikációs cégek járnak élen, jelentős kezdeményezésekkel és szolgáltatásfejlesztésekkel. Míg a másik hagyományosan információ intenzív, ügyfeleiről „sokat tudó” szereplők, a bankok a történetileg szigorúbb szabályozási környezet miatt egy konzervatívabb, egyelőre inkább az adatigénylő vevői oldalon lehetnek szereplők.

„A hazai piacon az első próbálkozások, fejlesztések, gondolkodások már elindultak, és ez a trend a következő években várhatóan erősödni fog” – tette hozzá Lajtai Péter.