A kereszteződésekben elhelyezett közlekedési lámpák többnyire csak lassítják a forgalmat. A hosszú várakozás nemcsak kényelmetlen, hanem környezetkárosító is: az egy helyben pöfögő kocsik, valamint a lassítás és a gyorsítás is sok fölösleges kipufogógázt bocsát a levegőbe.

Elképesztő baleseti statisztikát hoztak össze a Google autói

Ez a rendszer azonban csakis azért jött létre, mivel az emberi reakcióidő egyszerűen nem megfelelő ahhoz, hogy az emberek maguk figyeljenek a balesetek elkerülésére apró lassításokkal, szükség van arra, hogy egyszerre csak egy irányban hajtsanak. A mérnöki precízióval közlekedő önműködő autók azonban lehet, hogy változatlan sebességgel haladhatnának, legfeljebb néha kellene csak kicsit lassítaniuk.

A texasi egyetem hallgatói még 2012-ben, az MIT kutatói pedig idén álltak elő olyan ötletekkel, amelyek felgyorsíthatnák a forgalmat a lámpák teljes kiiktatásával.

Az előbbi kutatásban „foglalásnak”, az utóbbiban „időrésnek” nevezik a rendszer alapját, azonban a különböző elnevezések hasonló jelenségre utalnak. A járművek egy központi rendszerrel kommunikálnak, hogy beléphetnek-e a kereszteződésbe. Ha a rendszer úgy ítéli meg, nem fog akkor ott más autó tartózkodni, beengedi őket, ha nem, elutasítja, rövid idővel később a kérés megismétlődik.

Mesterséges szimulációk igazolják, hogy az elágazások legalább kétszer akkora forgalmat is képesek lennének kezelni, ami nemcsak a hétköznapi közlekedést gyorsíthatná fel, hanem a környezetet is jelentősen kímélné. Az MIT videójában külön erre is odafigyeltek, és úgy találták, hogy adott időszakaszban akár felére is lehetne csökkenteni a károsanyag-kibocsátást az utakon.

Úgy látszik az önjáró autók nemcsak a parkolást és az utazás közbeni időtöltésekre lesznek hatással, hanem a jelenlegi közlekedési infrastruktúrákat is teljes egészében felülírhatják.