Csak precízen: IoT a mezőgazdaságban

Csak precízen: IoT a mezőgazdaságban

Csak precízen: IoT a mezőgazdaságban

agrár

2 perc

A digitális forradalom gyökeresen átalakíthatja a mezőgazdaságot is, a jövő az okos gazdáké és az okos gazdálkodásé. A modern megoldások az energiatakarékosabb öntözéstől kezdve a műtrágyahasználat optimalizálásán keresztül a mezőgazdasági járművek hatékonyabb közlekedéséig számos tényezőt magukban foglalnak.

Bár az „okos” mezőgazdaság tőkeigényes, a fenntarthatóság növeléséhez azonban egyre inkább nélkülözhetetlenné válik. A korszerű információs és kommunikációs technológiákon alapuló (IKT) megoldások sora pedig egyre csak bővül.

És hogy mit is jelent mindez a gyakorlatban? A különféle – fény, páratartalom, hőmérséklet, talajnedvesség mérésére alkalmas – szenzorok révén például folyamatosan monitorozhatók a környezeti tényezők, automatizálható és optimalizálható az öntözőrendszerek működése.

Precíziós gazdálkodás

A precíziós mezőgazdaság körébe tartozik minden olyan megoldás, amellyel ellenőrizhetőbbé és pontosabbá tehetők az állattenyésztést és a növénytermesztést érintő műveletek. Kulcsfontosságú elem az informatika és az olyan összetevők, mint a szenzorok, a különféle vezérlőrendszerek, a robotika, az autonóm járművek vagy az automatizált hardverek.

A megfelelő hálózati kapcsolat, a mobileszközök és a megbízható, megfizethetőnek számító – képanyagokhoz és helyzetmeghatározáshoz használt – műholdakhoz való hozzáférés csak néhány a főbb területek közül.

A CropMetrics például kifejezetten az innovatív agronómiai megoldásokra, ezen belül is a precíziós öntözési technológiára összpontosít. Ennek része a VRI (Variable Rate Irrigation), azaz a változó intenzitású öntözés, amellyel sokkal jobban kihasználhatók az adott földekben és növényzetben rejlő lehetőségek, növelhető a termelékenység és a vízfelhasználás hatékonysága. Utóbbihoz a talajnedvesség-szonda technológia is hozzájárul, amellyel az aktuális szezonhoz igazodva optimalizálható a vízfelhasználás mértéke.

A virtuális optimalizációt szolgáló PRO pedig egy központi, felhőalapú tárolóhelyen egyesíti a vízgazdálkodás különböző technológiáit. Így a mezőgazdasággal foglalkozó szaktanácsadók, szervezetek és termelők egy egyszerűsített felületen keresztül használhatják ki a precíziós öntözés előnyeit.

Mezőgazdasági drónok

A pilóta nélküli repülők számos gyakorlati célra használhatók akár a földön, akár a levegőben. Idetartozik a növénytermesztés, az öntözés, a növények állapotának monitorozása, permetezése, az ültetés, valamint a talaj- és termőföldelemzés.

Ennek része a növények állapotára vonatkozó képalkotás vagy az integrált térinformatikai rendszeren (Geographic Information System, GIS) alapuló feltérképezés. A valós idejű adatgyűjtés és -feldolgozás révén jelentős előrelépések érhetők el.

Például a PrecisionHawk nevű szervezet drónokat is bevet a szenzorok által gyűjtött adatok kezeléséhez, így fejlesztik a mezőgazdasági területekhez kapcsolódó képalkotás, feltérképezés és felmérés folyamatát. A drónok repülés közben folyamatosan monitorozzák az érintett területeket.

Az automata repülőktől származó adatok révén kiderül, mennyire egészségesek a növények, hány darab van belőlük vagy hogy milyen termés várható. De az is látható, mekkorára nőttek, milyen állapotban van a fák lombkoronája, mi a helyzet a talajvízzel vagy az adott területen található tavakkal. Látható a „készletmennyiség”, mérhető a klorofillszint, a búza nitrogéntartalma vagy például feltérképezhető a vízelvezetés.

A drón a magasban többcsatornás – úgynevezett multispektrális – felvételeket is készíthet, majd ugyanazon a helyen szállhat le, ahonnan elindult. A multispektrális felvételek sajátossága, hogy legalább négy – két láthatót és két infravörös tartományban rögzített – színcsatornát értékelnek, így szó szerint teljesebb képet adnak.

A cikket hamarosan folytatjuk.

Forrás: