Új világrendet hoznak a szuperszámítógépek és a robotok?

Új világrendet hoznak a szuperszámítógépek és a robotok?

Új világrendet hoznak a szuperszámítógépek és a robotok?

még több IoT

4 perc

Miközben a világ elsősorban a forradalmi újításokra figyel, és azt találgatja, hogy a nagy találmányok mikor kerülnek polgári forgalomba, addig az SAP szakértői a vállalati, üzleti, társadalmi működés modelljeinek szintjén mutatkozó láthatatlan, de annál nagyobb horderejű változásokra fókuszálnak.

A 2020-as évekre vonatkozóan az SAP Hungary szakértői is megtették tétjeiket a várható technológiai fejleményekkel kapcsolatban.

Brutális ugrás a számítási és adatátviteli kapacitásban

Az évtizedes előrejelzésekben rendre felbukkan a kvantumszámítógép. Ha lakossági kiskereskedelmi forgalomba még nem is jut el tömegesen, de akár már az évtized végére a vállalati szerverekben, kutatócégek laboratóriumában már biztosan fellelhetők lesznek ezek a teljesen új hardverstruktúrán alapuló szuperszámítógépek. A hatványozottan megnövekvő számítási kapacitás nyomán eltűnik az a korlát, amit eddig a rendelkezésünkre álló végtelen mennyiségű adat feldolgozása okozott.

Az űrkutatástól a meteorológián át az egészségügyig, az élet minden területén ugrásszerű változást hoz, olyan eredmények birtokába kerülünk, melyek nélkül eddig csak tapogatóztak a tudósok.

A mesterséges intelligencia (AI), az egymással kommunikáló eszközök vagy a Dolgok Internete (IoT) mind ennek a technológiai ugrásnak köszönhetik majd kiteljesedésüket. Míg korábban a programozásban az egyszerűsítés és a tömörítési eljárások használatával tudtak csak úrrá lenni a szűkös adatátviteli kapacitásokon, addig a jövőben – például az 5G-nek és várható utódainak köszönhetően – erre már alig kell tekintettel lenni.

A felhő a leggyorsabban fejlődő IT-ökoszisztéma

A vállalatok részére kínált, informatikai alapú szolgáltatások legkényelmesebb platformja már évek óta a felhő. A tízes években a legtöbb üzleti folyamat kiszervezésre került, így például a beszerzés, HR, értékesítés. Ennek szerepe azonban várhatóan tovább nő a tároláson és feldolgozáson túl a prediktív adatelőállítás irányába.

A jövőben a felhőben futó alkalmazások – különösen, ha mesterséges intelligenciával vértezik fel őket – a rendszeresen visszatérő igényeket felismerik, és maguktól kínálják fel a vágyott eredményt. Elvárható lesz, hogy a néhányszor végzett adatlekérés idővel teljesen magától érkezzen meg a felhőből, anélkül, hogy a kapcsolódó elemzést és kimutatást egy irodai munkatárs elvégezné.

A cégek és beszállítóik közötti együttműködés ráadásul sokkal magasabb szintre is léphet. Olyan együttműködési modelleket lehet fejlett, felhőalapú megoldásokkal végrehajtani, ahol az alá-fölé rendeltség helyett sokkal inkább horizontális függelmi viszony alakul ki beszállító és vevő között.

A hatékonyság javításában rejlő minden fillér tartalékot ki lehet használni, ha egymás igényeit és lehetőségeit a lehető legszorosabban követik a partnerek. A legjobb áron, legjobb időben, legvonzóbb paraméterekkel kínált áruk és szolgáltatások minden félnek kölcsönös előnyöket és javuló profitrátát biztosít.

Munka világa: végtelen termelési hatékonyság versus végtelen szabadidő

Az is fontos kérdés, hogy az összefoglaló néven Ipar 4.0-nak hívott termelékenységi és automatizációs forradalom milyen hatással lesz a munkaerőpiacra és a társadalomra.

Ha abból az alapfelvetésből indulunk ki, hogy ez várhatóan felemészti a munkahelyeket, és a robotizáció, illetve a mesterséges intelligencia miatt ugrásszerűen nő az emberek szabadideje, akkor a humán munkaerő „megspórolásának” hozamát valamilyen formában vissza kell csatornázni az emberek felé.

Egészen biztosan rövidebb kell, hogy legyen a „hivatalos” munkaidő, végső soron pedig olyan társadalmi berendezkedés is kialakulhat, ahol nemcsak a munka köré szerveződő tevékenységeinket tudjuk értékké váltani.

Az „új világrend” létrejöttét egyelőre nem tartják valószínűnek az SAP szakemberei sem, de bizonyosan láthatunk a húszas évek folyamán több kísérletet is a kényes egyensúly fenntartására. Ilyen lehet a négynapos munkahét vagy az alapjövedelem. Felmerülhet a robotokra kivetett adó, például társadalombiztosítási hozzájárulás formájában, és idővel napirendre kerülhet a közösségi médiaszolgáltatók adóztatása is.

Várhatóan megjelennek a robotika-mentességet hirdető termelői és fogyasztói közösségek is, hasonlóan a kézműves termékek és a kistermelői piacok 2010-es években felfutott népszerűségéhez.

Az e-sportok, és általában az egyre tökéletesebb szimulációt adó virtuális terek pedig a szórakoztatáson túl a „dologtalanság” fontos társadalmi kihívására is megoldást kínálnak. Egy alacsony költséggel megélhető virtuális tér tompíthatja a munka világából kieső, magukat haszontalannak érzők tömegeiből eredő társadalmi feszültséget. Így a virtuális terek végső soron akár állami támogatást is élvezhetnek, ha ez könnyebb, mint munkát vagy segélyt adni a rászorulóknak.

Az ügyfélélmény a valódi megkülönböztető jegy

A termékek és szolgáltatások bőséges kínálata mellett a 2010-es években számos iparágban merült fel a valódi versenyjellemzők hiánya. Olyan sok az alternatíva, és sokszor annyira minimális az egyes márkák közötti valódi funkcionális eltérés, hogy szinte lehetetlen megkülönböztető jeggyel felruházni és kommunikálni egy terméket vagy szolgáltatást.

Míg a cégvezérek 80%-ának meggyőződése, hogy kiemelkedő élményt nyújt termékével vagy szolgáltatásával ügyfeleinek, addig a fogyasztóknak csak 8%-a érzi ezt ugyanígy. Ezt hívjuk Experience Gap-nek.

A húszas években a technológiai lehetőségek révén még jobban kiismerhető és digitalizálható az ügyfelek igényeinek és elégedettségének, vagyis a fogyasztáshoz kapcsolódó élményeinek összessége.

Ha egy ügyfélnél az igény felmerülésétől kezdve a vásárlásokon és más interakciókon keresztül részletesen megismerhetők a motivációi, akkor ez alapján javítható a kiszolgálás menete, ami jelentős többletet ad az elégedettségéhez. A német tanácsadó cég szakértői szerint mind a termékinnovációban, mind a kiszolgálási csatornák fejlesztésénél ez lesz az irányadó szempont a következő években.

Ugyanez igaz a vállalatokra, mint munkáltatói márkákra: a dolgozók elégedettségének folyamatos mérése nélkül egyetlen vállalat sem fog labdába rúgni a jövőben, a munkavállalói élmény fokozása lesz a kulcs az employer branding területén is.

A cikket hamarosan folytatjuk.