Digitális felkészültséggel lehet szembemenni a járvánnyal

Digitális felkészültséggel lehet szembemenni a járvánnyal

Digitális felkészültséggel lehet szembemenni a járvánnyal

pénzügy

4 perc

Felértékelte az automatizáció jelentőségét a koronavírus a gazdasági szereplők körében az SAP által végzett digitális COVID körkép szerint. Azok a cégek, amelyeknek növekedési kilátásai nem csökkentek jelentősen, általában a távmunka kihívását is jobban tudták kezelni. A 200 fő feletti cégek jobb munkaerő-megtartó képességről számoltak be, és körükben volt inkább pozitív a home office munkaerő-hatékonyságra gyakorolt hatása is.

Mintegy 300 vállalat megkérdezésével zajlott 2020 nyarán az a kutatás, melyet a G7 gazdasági szakportál segítségével végzett az SAP Hungary. A válaszadók köre ugyan nem volt reprezentatív, a magyar gazdaság összetételéhez képest ugyanis némileg felülsúlyozott volt az IT, a kereskedelem, a pénzügyi szektor vagy éppen az egyéni vállalkozók aránya.

A 20 különböző szektorból érkező válaszok mégis jó összképet adnak arra vonatkozóan, hogy mennyire igazolhatók az általános várakozások, és hol mondanak ellent a valódi tapasztalatok.

A 2020-as év földcsúszamlásszerű változásokat hozott

A járvány miatt veszteségeket szenvedő szektorok között elsőnek általában a vendéglátóipart, a turizmust, az autóipart, a kultúrát és a szórakoztatóipart szokás említeni, ezt a felmérés is igazolta. Ugyanakkor a krízis sújtotta ágazatok listáján a nyomukban van az egészségipar, az ingatlanszektor és az oktatási szolgáltatások is.

A megkérdezettek 60%-a a kereslet visszaesését jelölte meg a válság elsődleges és legérezhetőbb negatív hatásaként. Szignifikáns problémának ítélték továbbá a beszerzési nehézségeket, illetve a kintlevőségek várható felhalmozódását is. Minden nyolcadik válaszadó a belső kommunikáció hiányosságaira is hivatkozott.
 
A válságdöntések természetesen részben személyi jellegűek is voltak. Az elbocsátás kényszere elsősorban a kevesebb mint 200 főt foglalkoztató cégeket sújtotta, itt akár 20%-ot meghaladó leépítésekre is volt példa. Az összképet tovább rontja, hogy a válaszadók további 10 százalékánál van kilátásban elbocsátás, ha nem javul a helyzet az év hátralevő részében. Ugyanakkor a több mint 200 főt foglalkoztatók körében csak minden tizedik munkáltatónál kellett dolgozót elküldeni.

Kapóra jött sok helyen a távmunka

A megkérdezettek több mint kétharmada úgy nyilatkozott, hogy cége sikeresen ugrotta meg a távmunkára való átállás kihívását, legnagyobb részüknél a feltételek eleve adottak voltak, és csak minden nyolcadik vállalatnál kellett valamiféle infrastrukturális előkészület. Viszont a válaszadók negyede azt emelte ki, hogy ha akarna se tudna távmunkára berendezkedni a tevékenység vagy a cégstruktúra okán.

Jelentős eltérés a 20 főt vagy annál kevesebbet alkalmazó vállalkozásoknál mutatkozott, körükben csak a cégek 60%-a tudott megfelelni a távmunkás kihívásoknak. A home office eredményességére ez a szegmens is panaszkodott, ugyanakkor leginkább – megközelítőleg 30%-os mértékben – a 20 és 200 fő közötti vállalatok érezték ezt megterhelőnek.

Eközben az 500 fő feletti nagyvállalatok több mint harmadánál a távmunka hatására még nőtt is a munkaerő-hatékonyság, ami az irodaterületi igények jövőbeni alakulásáról is sokat elárulhat.

A felmérés alapján is látható, hogy azon cégek, amelyek a válság ellenére növekedésre számítanak, azok a távolról végzett munka hatékonyságáról is pozitívan nyilatkoznak. „A kutatásunk visszaigazolta, hogy a pandémiás intézkedésekkel sújtott hónapok egyik legfontosabb tanulsága a digitális felkészültség felértékelődése” – összegezte az eredményeket Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Az automatizáció is kulcs a válságállóságban

A cégeknek valamivel több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy feladataik egy-egy részterülete vagy akár jelentős része automatizált. Ugyanakkor az automatizáltság mértékének és a bevétel idei alakulásának összefüggése árulkodó. Ahol kézzelfogható előrelépés történt már korábban az automatizációban, ott válságállóbbak a folyamatok.

A kutatásban résztvevőknél komoly változást hozott a digitális technológiák alkalmazásának megítélése a járvány hatására. Az 500 fő alatti cégek mintegy 20%-a ugyan még úgy nyilatkozott, hogy nem volt fontos terület eddig sem.

Ugyanakkor a vállalatok jelentős része (különösen az 500 főnél több munkatársat foglalkoztatók)  inkább arról számolt be, hogy előtérbe került, vagy még inkább elengedhetetlenné vált a digitalizáció. Így nyilatkozott a megkérdezettek több mint harmada.

„Minél összetettebbek az üzleti folyamatok egy vállalatnál, annál sérülékenyebbek is. Ezért megkerülhetetlen a jelentősége a digitalizációnak, hiszen ennek révén nemcsak gyorsabb, pontosabb, tisztább képet kaphat egy cég, hanem csökkentheti működési kockázatait, költségeit és a jelen helyzetben a pandémiás kitettségét” – magyarázta Pintér Szabolcs.

A jövőben milyen digitalizációs lépéseket érdemes megtenni?

Erre a vállalatmérettől, tevékenységtől, az eddigi készültség fokától függően ezerféle válasz adható. A kutatás alapján elmondható, hogy a cégek legtöbbje jelenleg a kézzelfogható eredményt – tehát akár megtakarítást vagy gyors megtérülést – hozó fejlesztésekre koncentrálna.

  • Fókuszban a vállalati döntéseket segítő és a költségeket kordában tartó back-office és kontrolling fejlesztések, valamint az integrált vállalatirányítási rendszerek vannak.
  • Ezeket követik az értékesítést támogató marketingautomatizációs eszközök és az ügyfélkiszolgálást, ügyfélélményt erősítő digitális fejlesztések.
  • Majd pedig a munkaerő hatékonyságát növelő, illetve a munkaerőt kiváltó robotizációs fejlesztések a népszerűek.
Emellett a társaságok csaknem ötöde költene a kereslet-kínálat előrejelzést kínáló és digitális ellátásilánc-menedzsment megoldásokra, a digitális humán erőforrás menedzsment platformra, valamint befektetne az ipari automatizációba és az ipar 4.0 fejlesztésekbe.