Astrid Weiss szociológus egy ösztöndíj keretében a TU Wien Automatizálási és Irányítástechnikai Intézetében azt vizsgálja, miként lehet a szociológia módszereivel javítani az együttműködést emberek és gépek között. A kísérletsorozat eredményei azt mutatják, hogy a felhasználók akár az ismételten jelentkező hibákat is megbocsátják a robotoknak, ha azokat könnyű megszüntetni, és egyértelművé válik számukra, hogyan segíthetnek.

Ügyetlen robot lehet a gyerek padtársa

Ha ugyanis tudja, miért állt meg már harmadszor is a számítógép, az átlagember nem mérgelődik, és nem lesz agresszív – akárcsak a másokkal való együttműködés során. Ilyenkor ugyanis automatikusan beleképzeljük magunkat a másik helyzetébe, hogy megértsük, mit miért csinál. Gépek esetében azonban ez sokkal nehezebben megy. „Fontos, hogy a robot egyértelműen és érthetően jelezze a rendszerállapotát, akkor elfogadjuk a hibákat is” – mondta a szakértő. 

A kísérletsorozatot az egyetemen kifejlesztett háztartási robottal, a Hobbittal hajtották végre, amely kamerája és képfeldolgozó-szoftvere segítségével önállóan is tud tájékozódni a térben. A kísérlet során a tesztalanyoknak a robot segítségével kellett megoldaniuk bizonyos feladatokat, ám a szomszéd szobában lévő kutatók a résztvevők tudta nélkül  időnként átvették az irányítást a Hobbit felett és hibákat produkáltak. Ilyenkor a gép az emberhez fordult, és szólt, hogy: „beszorultam” vagy „elvesztettem az orientációmat, kérem fordítson a megfelelő irányba”, a tesztalanyok pedig lelkesen segítettek. Rendszerint az érezte magát felelősnek, aki az utolsó utasítást adta neki. 

Ezek után megkérdezték a résztvevőket, mi a véleményük a robottal való együttműködésről, segítség volt-e a Hobbit, esetleg aranyosnak tartják-e. Érdekes módon volt olyan résztvevő, aki szerint egyáltalán nem volt probléma, és sokan az ismételt meghibásodásokat is megbocsátották, ha a robot egyértelműen és érthetően tájékoztatta őket a problémáról. 

A kísérlet során az is kiderült, hogy a tesztalanyok hozzáállását a kulturális különbségek is befolyásolják. Míg az európaiak és amerikaiak toleránsabbak voltak a hibákkal szemben, addig a japánok kevésbé. „Ott az az alapvető hozzáállás, hogy egy gépnek tökéletesen kell működnie. Ha mégis elromlik, akkor szakképzett szerelőnek kell megjavítania, nem pedig a felhasználónak” – magyarázza a szociológus az eredmény hátterét. 

A kísérlet révén a kutatók akár olyan algoritmusokat is kifejleszthetnek a jövőben, amelyek segítségével a robotok eldönthetik, kitől kérjenek segítséget, aszerint rendszerezve az embereket, hogy a korábbi felmérések alapján ki bizonyult segítőkészebbnek.