Habár a digitalizáció már évek óta jelen van globális szinten, a koronavírus-világjárvány miatt mára gyakorlatilag minden területen megjelent. Legyen szó az oktatásról, a munkahelyekről vagy akár a szabadidőről – a digitális eszközök mindennapi használata az utóbbi időben jelentősen átalakult.

Papp László szerint a trendek ugyan alapvetően nem változtak meg, de drámaian felgyorsultak. Ennek az oka nemcsak a koronavírus-járvány, hanem a technológiai függőség is. Mindennek azért is van kiemelt jelentősége, mert a kialakult helyzetben a digitális megoldások nélkül úgymond összeomlott volna a világgazdaság.

Még mindig az adatkezelési kőkorszakban vagyunk

A szakértő hozzátette: az elmúlt időszak is rávilágított arra, hogy mennyire szükségünk lenne stabil, jól működő technológiákra. A biztonsági kitettségnél is látható, hogy mennyire kritikus és sérülékeny.

Ennek a feltételei sok esetben még az „üvegkalitkákban”, vagyis az irodákban sem feltétlenül adottak, nemhogy az otthoni munkavégzésnél. Másrészt a pandémia miatt az adatforgalom is nagymértékben megnőtt. Ami eddig jórészt a tárgyaló- vagy osztálytermekben zajlott, az az elmúlt egy évben szinte pillanatok alatt kikerült az internetre.

„A szolgáltatókat ugyanakkor nagy dicséret érdemli, ugyanis – részben a kialakult versenyhelyzetnek köszönhetően – gyorsan alkalmazkodtak. Régiós és uniós viszonylatban, valamint az Egyesült Államokkal összehasonlítva is Magyarországon az internetszolgáltatás sokkal megbízhatóbbnak mondható” – véli a régióvezető.

Digitális élettér vs. biztonság

A műsorban arról is szó volt, hogy az ipar és a szolgáltatók digitális megoldásainál is vannak még feladatok a sérülékenység terén. „Jó példa erre a digitális oktatás, amelyhez infrastrukturálisan – hardver-, szoftver- és szolgáltatási szinten – ugyan minden rendelkezésre állt, de ennek ellenére a megvalósítás akadozott, és óriási kihívás volt, hogy alkalmazkodni tudjunk az új körülményekhez” – részletezte Papp László.

A home office esetében a biztonság még mindig igencsak kérdésesnek mondható. Habár a cégeknek elemi érdeke lenne ennek biztosítása, ugyanakkor a BYOD is egyre több problémát okoz. A „Bring your own device” arra utal, amikor a vállalati gépek helyett a dolgozók saját eszközeit használják a munkavégzéshez. Ekkor nem is feltétlenül a notebook, hanem sokkal inkább az okostelefon számít kulcskérdésnek.

A szakértő arra is kitért, hogy az edge computing (peremhálózati informatika) és az okostelefonok eddig is jelen voltak a mindennapokban, de ezeket az eszközöket eddig nem arra használtuk, amire most kénytelenek vagyunk. Inkább egyfajta „segítőként” tekintettünk rájuk, mára viszont gyakorlatilag digitális kommunikációs központtá váltak.

Célkeresztben a viselkedések internete

„Az Internet of Behaviors (IoB) lényege, hogy a kezünkben lévő vagy a minket – utcán, autóban, otthon – körülvevő eszközök a használat által adatokat gyűjtenek rólunk. Ha pedig ezek az adatok valahol összeérnek, akkor viselkedésmintákat lehet azonosítani belőlük. Márpedig ezekre a különféle digitális vállalatok hatni akarnak, vagyis befolyásolni próbálják a viselkedésünket” – összegezte Papp László.

Jó példa lehet erre, amikor a tömegközlekedési eszközök menetrendjét az utasok okoseszközeinek mozgásához igazítják. De idetartozik a közösségi oldalak – például a Facebook – hírfolyama is, amely a felhasználó online viselkedése alapján jelenik meg.

Továbbá az adatkezelésben és a felhőszolgáltatásokban is jelentős változások láthatók. „A technológiai fejlődés miatt a hagyományos adatközpont már nem feltétlenül elegendő. Egyre inkább jelentkezik ugyanis az a vállalati igény, hogy az adatok az adott felhasználási helyhez minél közelebb legyenek elérhetők. Ez pedig elosztott adatközpontok létrejöttéhez vezet” – emelte ki a régióvezető.

Kitért arra is, hogy jelenleg az adatok keletkezési-, tárolási- és feldolgozási helye nem minden esetben tekinthető biztonságosnak. Már korábban is felmerült az igény a mesterséges intelligencia (AI) alapú biztonság iránt, ami most a járványhelyzet miatt még inkább előtérbe került. Ugyanakkor a megfelelő védelem biztosításához különféle vállalatok és algoritmusok együttműködésére van szükség.