NB-IoT: keskeny sávon lehetnek sikeresebbek a cégek

NB-IoT: keskeny sávon lehetnek sikeresebbek a cégek

NB-IoT: keskeny sávon lehetnek sikeresebbek a cégek

még több IoT

2 perc

A Vodafone elindította az egész országra kiterjedő NarrowBand-IoT szolgáltatását. A keskenysávú rendszer elsősorban az üzleti és ipari okosmegoldásokat segíti.

A teljes adást itt hallgathatja meg:

„A 4G-s hálózaton belül megjelent egy új hálózat, amit a szenzorok hálózatának is nevezhetünk” – mondta a Vodafone vállalati szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese a Trend FM műsorában. Ez technikailag azt jelenti, hogy a 800 Mhz-es frekvenciasáv alján van egy keskeny sáv, ami lényegesen jobb terjedéssel bír, és ennek nagyon sok műszaki előnye van.

A Narrowband-IoT főként azoknak az üzleti felhasználóknak lehet fontos, akik már egyébként is használják a gépek közötti (Machine-to-Machine – M2M) kommunikációt. De azok számára is új lehetőségeket teremt, akik eddig hálózati vagy műszaki okok miatt nem tudták kihasználni az M2M és az IoT (Dolgok Internete) előnyeit.

A keskenysávú hálózat lényegesen jobb terjedéssel rendelkezik, aminek az egyik előnye, hogy a lefedettség sokkal nagyobb. „Míg egy erdő közepén lehet, hogy nem tudunk smst küldeni, addig nagy valószínűséggel egy szenzor az NB-IoT hálózaton keresztül rendben el tudja küldeni az adatokat. Legyen szó egy megmozdult farakás jelzéséről, vagy arról, hogy a villanypásztor akkumulátorát elmozdította valaki” – részletezte Király István.

Energiatakarékos az eseményvezérelt kommunikáció

A Narrowband-IoT másik nagy előnye, hogy megfordítja a szokásos hálózati kommunikációs struktúrát. „Mindenkinek ismerős lehet, hogy egy mobiltelefon egy hét alatt akkor is lemerülhet, ha nem használtuk. Ennek oka, hogy a telefon és a hálózat között ekkor is van kommunikáció. Az NB-IoT viszont más típusú, úgynevezett eseményvezérelt logika alapján működik. Eszerint a hálózat ’nem szólítgatja’ a szenzort, hanem az érzékelő mellé lehelyezett mikrochip – úgynevezett kontroller – vezérli a kommunikációs protokollt. Előreprogramozható, hogy mikor jelentkezzen be a szenzor, a köztes időszakban pedig az egység alvó üzemmódban van, ami rendkívül energiatakarékos. Ennek az az eredménye, hogy például az elemmel ellátott parkolószenzort akár öt évre is ki lehet helyezni” – fejtette ki a szakember.

  • A szenzorhoz csatlakozik egy adatgyűjtő átalakító, ami az érzékelő jelét egy szabványnak megfelelő „1010 típusú” bitfolyammá alakítja át.
  • Van bennük egy ipari GSM modul is, ami az NB-IoT-s modul, és a hálózati kommunikációt biztosítja. Szintén beépítésre kerül egy mikrokontroller vagy egy chip, ami pedig a működési logikát adja.
  • Minden egyes adatküldő szenzorba ipari SIM chipet helyeznek. Az ipari változat azért szükséges, hogy a SIM a szélsőséges hőmérsékletet, a rázkódást vagy más fizikai behatást is jól bírja.

Természetesen alkalmazástól függően arra is lehetőség van, hogy például egy fóliasátorban 30 szenzort helyezzenek ki, és Wi-Fi-n vagy Bluetooth-on keresztül gyűjtsék össze az adatokat, majd a folyamat végén legyen egy kommunikációs modul.

Parkolástól a vízórákon át az eszközmenedzsmentig

A Narrowband-IoT jól alkalmazható az okosváros-megoldásoknál – például az okosparkolásnál, az utcai szemeteseknek a telítettségfigyelésénél vagy a különböző IoT-eszközök (akár okospadok) működésének a monitorozásánál.

Az okosmérők területe is kiemelhető, hiszen a közművek esetében is nagy számban kell kis mennyiségű adatot átküldeni, és a szenzorok elemcseréje a mérőórák több évenkénti cseréje során megoldható.

A jobb terjedésnek nemcsak a nagyobb felszíni lefedettség az eredménye, hanem az is, hogy a technológia a földfelszín alól is képes kihozni a jelet. „A födém vastagságától függően nagyjából két szint – például a parkolóház mínusz 1-2-es szintje –, ahonnan működik a kommunikáció, de a földfelszín alatt lévő vízóra-berendezéseknél is költséghatékony megoldás lehet az NB-IoT” – sorolta Király István.

A harmadik nagy terület a különböző közepes értékű – körülbelül 100 ezer és 3 millió forint közötti – eszközök menedzsmentje. Egy gyár területén akár ezzel a technológiával is megkereshető, hogy hol van a targonca, a kisebb traktor, a nagy értékű fúrógép vagy fűnyíró. Sőt, az is monitorozható, hogy a targoncát kell-e szervizbe vinni, milyen az olajszintje, tehát a megelőző jellegű, úgynevezett prediktív karbantartás területén is jól alkalmazható lesz a Narrowband-IoT.

További részletekért hallgassa meg az M2M Zóna műsorát!