A digitalizáció és az Ipar 4.0 egyik szemmel látható kísérleti terepe a logisztika. Az innovatív, hatékonyságnövelő fejlesztésekre jó példa a Schwarzmüller és a Vodafone közös fejlesztése, amelyről nemrég szó volt az M2M Zóna rádióműsorban is. A Yard Management nevű GPS-es ipari megoldással a gyártó telephelyén valós időben nyomon követhető a gépjárművek, pótkocsik helyzete és mozgása.

„Önmagában a raktározás és a gyáron belüli logisztika digitalizációja az elmúlt pár évben élénkült meg igazán. Ez a trend a masszív munkaerőhiánnyal is összefüggésben van. A másik erősítő tényező, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből adódóan egyre több vállalat ismeri fel, hogy nagyon jó logisztikai bázist lehet idehaza kiépíteni. Mindkét tendencia abba az irányba mutat, hogy egyre inkább gépesíteni szeretnének a cégek” – mondta a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese.

„Jellemzően ma a raktárak RFID-s, vagyis rádiófrekvenciás technológiával azonosítják a termékeket és a csomagokat. A raktárak és az adatok méretéből adódóan azonban az RFID-technológia előbb-utóbb el fogja érni a felső határát. Van ugyanis korlátja, hogy egy adott területen belül mekkora adatmennyiséget lehet ilyen megoldással kiszolgálni. Ha pedig egy nagyobb területről vagy külső telephelyről van szó, akkor a raktározott áruk hagyományos módon történő nyilvántartása már nagyon nehézkes. Az Ipar 4.0-s fejlesztési lehetőségekre jó példa a Schwarzmüllerrel közös projektünk is. Az időpecsételés és a GPS lokációval ellátott helyadatok ugyanis nagyon jó megbízhatóságot adnak, és jelentősen csökkentik a tárolási adminisztrációra fordított időt” – fejtette ki Király István.

A telekommunikáció már felforgatott néhány iparágat

A szakember példaként említette, hogy valószínűleg a fapados légi közlekedési piac vagy a közösségi autómegosztás sem működne, ha nem lenne mobilszolgáltatás. „A mobiltechnológia mellett szóló objektív érvek, hogy európai és nemzeti szinten is rendkívül szabályozott, illetve licenszelt frekvenciákon működik, és nagy biztonsággal, nagy tömegű erőforrást tud kiszolgálni” – emelte ki a vezérigazgató-helyettes.

Hozzátette: látható egy olyan tendencia is az iparban, hogy ami nem az adott cég alapkompentenciája, azt beruházás helyett inkább szolgáltatásként vásárolják meg a vállalatok. Ez a trend, illetve a méretgazdaságosság is például a Vodafone által kínált Dolgok Internete (IoT) megoldások mellett szól.

Küszöbön az 5G

Király István szerint az ötödik generációs hálózat várhatóan az Ipar 4.0 és az okosvárosok területén fog hamarosan megjelenni. Az okosvárosok esetében nem feltétlenül az önvezető autókra kell gondolni, hiszen ezen a téren sok még a nyitott kérdés, például a jogi szabályozással kapcsolatban. Szigetszerűen, kísérleti jelleggel ugyanakkor működnek majd önvezető járművek – például lehetnek ilyen buszjáratok, teherautó-járatok vagy belső gyári-logisztikai alkalmazások.

A vezérigazgató-helyettes arra is kitért, hogy az idei hannoveri ipari kiállításon már szinte minden a „connected industry”-ról, vagyis a hálózatba kötött gyártósorokról, berendezésekről szólt. A gyártók célja, hogy minden, ami mérhető a gyártósoron, az valóban mérhető legyen. Ez pedig az individualizált, egyedi termékeket előállító tömegtermelésről is szól, amihez hihetetlen mennyiségű adatra van szükség.

A műsorban szó volt a keskenysávú NB-IoT és az 5G közötti párhuzamról és különbségekről is. „Ha a három fő jellemzőt nézzük, akkor a Narrowband-IoT alacsony adatmennyiséget, alacsony energiafelhasználást és lényegesen nagyobb lefedettséget jelent. Az 5G-re viszont a nagyon nagy sebesség, a nagyon nagy végfelhasználó kiszolgálás és a nagyon alacsony késleltetés jellemző. Ahol tehát nagy adatmennyiséget, nagy koncentrációt kell kiszolgálni, ott az 5G lesz a jó válasz. Ahol sok végpontról kevés adatot kell kiszolgálni, és sokszor csak az elemes áramellátás biztosítható, ott az NB-IoT felé érdemes nyitni” – összegezte a szakember.