A termelékenység és a tartós gazdasági fejlődés érdekében Magyarország számára prioritás a gazdaság digitalizációjának felgyorsítása – állítják a tanácsadó cég elemzői.

Szerintük a digitális gazdaság a következő 7-8 évben akár 9 milliárd euróval is megdobhatja a hazai GDP-t, amennyiben az ország képes kihasználni a digitalizációban rejlő potenciált. Utóbbi feltételezéssel élve a digitális gazdaság részesedése 2025-re 11,2 százalékra emelkedne a hazai összterméken belül a 2016-os 6,9 százalékról. Ez az arány egyébként minden forgatókönyv szerint emelkedni fog, de nem ilyen mértékben.

Sokba kerül a késlekedés

Gyorsítás nélkül mindössze a GDP 7,4 százalékát érné el. Egy ilyen esetleges lemaradás ára ugyanakkor drámai. A szakemberek álláspontja alapján ez komoly versenyképességi hátrányt okozna, amelynek következtében nem csupán a digitalizációban élenjáró skandináv és Benelux államoktól, hanem a saját régiónktól is leszakadhatunk.

Bár egyelőre itthon alacsonyabb a digitalizáció mértéke, mint az éllovasok esetében vagy akár az EU öt legnagyobb országában (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság), ugyanakkor már most érezhető a digitális gazdaság térhódítása. Magyarországon 2012 és 2016 között évente 4,1 százalékkal nőtt ez a szegmens, míg a nem-digitális ág évi 2,2 százalékkal.

Egyes iparágakban Magyarország a régiós versenytársakat előzi a digitalizáció mértékét tekintve (például üzleti szolgáltatások, közszolgáltatások), míg más szektorokban elmaradunk a többi kelet-közép-európai országtól – például a feldolgozóipar és a közüzemi szolgáltatások terén.

Az automatizáció még több területen veszi át a munkát

A tanulmány szerint a fejlesztések jelentős hatásokkal járhatnak a munkaerőpiacon. Az automatizáció gyakorlatilag minden munkakörnél ki fogja tudni váltani a feladatok egy részét – már a ma létező technológiák segítségével is. Mindez különösen igaz a kiszámítható fizikai munkát igénylő feladatokra (amelyek 75%-a automatizálható), vagy éppen az adatgyűjtést és -feldolgozást igénylő foglalkozásokra (ezek kb. 70%-ban automatizálhatók). Ugyanakkor a jelenlegi munkaerő-hiányos gazdasági környezetben az automatizált folyamatok hatékonyabbá teszik a cégek működését, például a feldolgozóiparban.

Ahhoz, hogy Magyarország csatlakozni tudjon a digitális éllovas országokhoz, számos területen kell előrelépni. Kiemelkedő fontosságú a megfelelő oktatási és képzési rendszer, amely a digitális világban szükséges készségekre helyezi a hangsúlyt. Az oktatási rendszer abban is segíthet, hogy több informatikát, matematikát vagy természettudományt végzett hallgató lépjen ki a munkaerőpiacra, illetve megfelelő, az automatizáció miatt szükségessé váló átképzési lehetőségeket biztosít.

Jelentős lemaradásban a kkv-k

A McKinsey komoly kihívásnak tartja, hogy a magyar cégek, különösen a kis- és középvállalatok működésében a fejlett országoktól elmaradó mértékben vannak jelen digitális megoldások. Például a magyar kkv-k mindössze 8 százaléka használ e-számlázási szolgáltatást, míg a digitális éllovasoknál ez az arány 32 százalék. A közösségi médiumok használatában is van elmaradás: a hazai vállalkozások negyede él ezekkel a marketingeszközökkel, míg az élenjáró cégek fele.