Míg az Európai Unióban átlagosan a munkaórák 44, idehaza 49 százalékát lehetne automatizálni a már meglévő technológiák felhasználásával. Ha viszont az egyes foglalkozásokat nézzük, akkor az látszik, hogy ugyan sok munkahelyet érint a robotizáció, de keveset vált ki teljesen.  

A McKinsey szakértői szerint a további munkaerő bevonásán alapuló növekedési modellt a termelékenységjavulásra alapozott modell kell, hogy felváltsa. Ebben a folyamatban a szolgáltatások és a termelés automatizációjáé lehet a főszerep. Hozzátették: mindez komoly fejlődési lehetőségeket nyithat meg a magyar gazdaság előtt, ha időben felkészülünk a 2030-ra már legalább egymillió munkahelyet érintő változásokra.

Tartunk a robotoktól?

A magyarok jelenleg inkább félnek, mint örülnek az automatizációnak. Az unión belül Magyarországon a legerősebb az elutasítás. A megkérdezettek 38 százaléka értékeli negatívan a robotok és a mesterséges intelligencia elterjedését. Holott a kutatók úgy vélik, hogy az ország számára inkább lehetőségnek számít az automatizáció. A további gépesítés kiutat jelenthet a munkaerőhiányból, fordulatot hozhat a romló termelékenységben, és erősítheti a növekedést.

Magyarországon hét év alatt 3,73 millióról 4,35 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkaerőpiaci tartalékok kimerülőben vannak, a termelékenység egyes ágazatokban pedig romlott az elmúlt években. Az automatizáció tartósan évi 0,8-1,4 százalékkal emelheti a gazdasági növekedés ütemét, átvágva a gordiuszi csomót, és új lendületet adva a gazdasági fejlődésnek – foglalták össze a tanulmányban.

A cikk folytatását itt olvashatja el.