Nehéz kikerülni a jelentőségét, hiszen valamennyi vállalatvezető, amikor arról beszél, hogy az informatika hogyan adhat lökést az innovációnak, folyamatosan visszatér ugyanahhoz a témakörhöz, méghozzá a nagy mennyiségű adatokban, a „big data”-ban rejlő potenciálhoz. A világhálóra csatlakozó berendezések által gyűjtött információmorzsák azonban önmagukban még eléggé semmitmondóak. Az adatok nem „tesznek” semmit, vagyis nem hasznosak, egészen addig, amíg a fejlesztők és a cégek nem tudják, hogy kell ezeket az információkat felhasználni a céljaik elérése érdekében.

További nehézség, hogy igencsak bonyolult számszerűsíteni a „big data” révén elérhető anyagi hasznot, tekintve az újonnan létrejövő adatok összetettségét. A fogyasztókra vonatkozó információk beszerzése önmagában még biztosan nem válik az informatika vezérelte újabb innovációs hullám motorjává. A következő digitális „aranyláz” ezért arra fókuszál majd, hogyan használják fel a vállalatok a rendelkezésükre álló adatokat, nem csupán arra, hogy mihez kezdenek vele. Ez pedig eléggé ígéretes az okos algoritmusokat tervező cégek szempontjából – véli a Gartner piackutató cég alelnöke.

A 21. században az adatok legalább olyan értékessé válnak, mint az olaj

Ahogyan az intelligens készülékek által összegyűjtött információk, úgy az olaj is csak akkor válik értékessé, ha tudjuk, mit kell vele csinálni, az olajat finomítani kell, hogy üzemanyagot állítsanak elő az autókhoz. És ez az üzemanyag – tehát azok a szabadalmazott algoritmusok, amelyek meghatározott és jól körülírható problémákat oldanak meg, majd lépnek automatikusan akcióba – lehet a titkos csodareceptje a jövő sikeres vállalkozásainak.

Közúton is debütálnak a Google automata autói >>Az algoritmusok már ma is részét képezik mindennapjainknak. Vegyük például a pilóta nélküli intelligens járműveket. A Google szabadalmaztatott algoritmusa jelenti a kapcsolódási pontot a szoftver, az adatok, a szenzorok, illetve a fizikai eszközök és az infrastruktúra közt, amelynek segítségével forradalmasítani lehet a forgalomirányítást és a tömegközlekedést. De megemlíthetjük az úgynevezett HFT (High Frequency Trading) cégeket is, amelyek kereskedési stratégiája arra épül, hogy automatizált, gyors, általában igen rövid ideig tartó pozíció-felvételt vállalnak, és apró piaci anomáliákat használnak ki. A kereskedők algoritmusai felelősek a döntések meghozataláért, magasabb megtérülést biztosítva számukra a versenytársaiknál, nem maguk az elérhető adatok az igazán értékesek.

A lehetőségek szép új világa

Hogyha már imént a Google-t említettük, vajon mi teszi a technológiai óriást a világ egyik legértékesebb márkájává? Nem az adatok, hanem a leginkább féltve őrzött titkuk, vagyis a saját algoritmusaik – emelte ki Peter Sondergaard. Hová vezethet mindez? Létrejöhetnek a gondolkodó, önmaguktól cselekvő szoftverek. Emellett megjelenhetnek azok a kognitív, észlelő szoftverek, amelyek maguktól irányítják a gépek közötti kapcsolatfelvételt, ebben az esetben pedig mesterséges intelligenciáról is beszélhetünk.

Szenzorok repítik a csúcsra a viselhető kiegészítőket >>A vállalkozások számára a lehetőségek kiaknázása először arra koncentrálhat, hogy anyagi haszonra váltsák a saját maguk által megtervezett algoritmusokat, tehát felajánlják a licenszet egy olyan cégnek, amely nem számít a versenytársak közé. Képzeljen el egy, az ellátási láncban részt vevő céget, amelyik logisztikai algoritmusokat kínál egy hűtőgép gyártó vállalkozásnak, amelyik éppen partneri viszony kialakítására törekszik egy bolthálózattal, hogy automatikusan feltöltse az üzletet olyan étellel, amely a legkeresettebb a fogyasztók körében. Mi értelme lenne feltalálni, vagy csigalassúsággal kifejleszteni egy drága algoritmust, mikor meg lehet vásárolni a licenszet, és gyorsan, kis költséggel üzembe helyezni az új megoldást?

A technológiai vállalkozások számára abban rejlik az igazi piaci lehetőség, hogy kifejlesszenek és eladjanak olyan algoritmusokat, amelyek segítenek összekötni a meglévő fogyasztóikat másokkal a Dolgok Internetén keresztül. Ez a témakör válik tehát a vállalatok technológiai igazgatóinak egyik fő vitatárgyává, ahogyan egyre nagyobb a felhajtás az olyan rendszerek, mint a nemrégen beharangozott Google Brillo körül, amely könnyedén összekapcsolja a különféle eszközöket. A cégek ugyanis mindenképpen ki szeretnék majd aknázni azokat a lehetőségeket és előnyöket, amelyeket a hétköznapi használati tárgyak internetre csatlakozása kínál számukra.

Forrás: Gartner