Az emberek, a hétköznapi használati tárgyak, az adatok, valamint a folyamatok összekapcsolása a világhálón alapjaiban változtatja meg a mindennapi életünket, és a munkánkat. A Dolgok Internetét (IoT: Internet of Things) talán úgy lehetne a legjobban körülírni, hogy olyan fizikai tárgyak – tehát háztartási készülékek, szenzorok és egymással kommunikáló berendezések – hálózata, amelyeket már a világhálóról, tehát távolról is lehet irányítani. Ezeket az eszközöket többnyire olyan technológiákkal látják el, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a használati tárgyak adatokat közvetítsenek egymás között.

IoT története - Mikor kezdődött az "őskorszak"? >>Másként megfogalmazva, amikor a „dolgok” képesek arra, hogy a szenzoroknak köszönhetően információkat gyűjtsenek a felhasználókról és a környezetükről, az információkat pedig továbbítják más eszközöknek, akkor ez megváltoztatja, hogyan és hol születnek a döntések, és ki hozza meg ezeket. A Dolgok Internete egyébként a világháló fejlődésének harmadik hullámát jelenti. A 90-es években induló első szakaszban a világháló egy milliárd felhasználót kötött össze, míg az ezredforduló környékén kezdődő második hullámban a mobiltelefonok újabb két milliárd fogyasztót kapcsoltak a rendszerbe.

Az IoT-ben megvan az a potenciál, hogy 2020-ra tízszer ennyi – tehát körülbelül 28 milliárd – „dolgot” csatlakoztasson a világhálóhoz, legyen szó akár autókról, vagy karkötőkről. Hatalmas áttörést jelent, hogy az intelligens érzékelők ára az egyre kiforrottabb technológiának köszönhetően folyamatosan csökken, ráadásul a készülékek teljesítménye is jelentősen javult, miközben megnőtt az elérhető sávszélesség. Ez a fejlődés lehetővé teszi, hogy a világ bármely pontjáról össze lehessen kapcsolni egymással a korszerű berendezéseket. Az olyan intelligens termékek, mint az okosórák vagy a Nest távolról irányítható hőszabályzói, egyre nagyobb teret nyernek a piacon – derül ki a Goldman Sachs globális befektetési riportjából.

Ragyogó jövő előtt áll a Dolgok Internete >>Az utóbbi időben számos technológiai változás zajlott a világban, amelyek mind hozzájárultak, hogy a Dolgok Internetének csillaga felíveljen. Az alábbiakban a legfontosabb fejlődési állomásokat gyűjtöttük össze:

• Olcsó szenzorok: az elmúlt 10 év folyamán az érzékelők ára átlagosan 60 centtel csökkent a kezdeti 1,30 dolláros árhoz viszonyítva
• Olcsó sávszélesség: a nagyobb sávszélességhez kapcsolódó költségek szintén meredeken, csaknem 40 százalékkal zuhantak az előző évtizedben
• Okostelefonok: ma már az okostelefonok jelentik a Dolgok Internetéhez vezető kaput. A mobilkészülékek gyakorlatilag az intelligens háztartások, az okosautók és az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő fitnesz, és egészségügyi állapotot nyomon követő kiegészítők távirányítójául szolgálnak.
• Magasabb teljesítmény: a magas teljesítményt nyújtó készülékek kialakításának a költségei nagyjából 60 százalékkal csökkentek az elmúlt tíz évben. Ezáltal az is lehetővé vált, hogy az eszközök ne csupán kapcsolódjanak egymáshoz, hanem elég okosak legyenek ahhoz, hogy tudják, mit kezdjenek azokkal az adatokkal, amelyeket összegyűjtenek vagy kapnak.
• Teljes hálózati lefedettség: miután a wifi napjainkban szinte bárhonnan elérhető, az internetre való, vezeték nélküli hálózaton keresztüli kapcsolódás ingyenessé, vagy legalábbis nagyon olcsóvá vált
• Big data: minthogy a Dolgok Internetének alapját képező készülékek korábban elképzelhetetlen mennyiségű, és mindenféle rendszerezés nélküli adatot fognak létrehozni, az információk elemzésének fontossága jelentősen felértékelődik
• IPv6: az Internet Protocol version 6 gyakorlatilag az internetprotokoll (IP) újabb verziója, amelyet a körülbelül 20 éves IPv4 leváltására terveztek. A két változat közötti legfőbb különbség, hogy az IPv6 128 bites címet használ a megszokott 32 bites IPv4-es címek helyett. Ez a szakértők szerint annyival növeli meg az elérhető címtartományt, hogy elméletileg a Föld minden egyes homokszemének jutna egy IPv6-os cím. Az újabb változat emellett olyan lehetőségeket is nyújt, mint például a hitelesítés és a biztonság, valamint az Anycast címzési mód. Az újonnan piacra kerülő berendezések többsége már az IPv6 szabványt támogatja.

Forrás: OpenMind